A londoni Tower meséi: híres szellemtörténetek

A londoni Tower meséi: híres szellemtörténetek

Egy-egy rémisztő kísértet törtenetet hallva, szinte mindenkiben felmerül a kérdés, hogy vajon tényleg léteznek-e ezek a túlvilági lények. Míg egyes tudósok állítják, hogy nincs semmilyen bizonyíték rá, mások - elsősorban azok akik tapasztaltak jelenéseket – viszont biztosak benne, hogy igenis vannak szellemek.

Az Tower of London Európa egyik legrégebbi, a középkorból származó királyi vára, hiszen építését az 1070-es években rendelte el az uralkodó, a normann származású Hódító Vilmos (uralkodott: 1066-1087).

A londoni Tower meséi: A Tower of London építése
Londonba látogatva az egyik legnépszerűbb célpont a majd 1000 éves épület, a Tower of London, közvetlenül a Temze partján. Kevesen tudják, de a mai formájának elérése hozzávetőleg 500 év építkezés eredménye, az első építőkövet pedig Hódító Vilmos (William de Conqueror) idejében, 1078-ban rakták le. Az épületegyüttes területe valamivel több

Az évszázadok során egyre több épületrészt építettek hozzá, a vár pedig bár sokféle funkciót ellátott az évszázadok folyamán, végül mégis börtönként vonult be a köztudatba és vált hírhedtté.

A Tower falai rengeteg szenvedésnek voltak tanúi, hiszen számos rabot tartottak itt fogva finoman szólva sem kellemes körülmények között. Az alsóbb osztályokból származó bűnözőket rendszerint nyilvánosan végezték ki a város erre kijelölt pontjain, az arisztokratákon azonban - különösen a nőkön - a Tower falain belül, a nyilvánosság kizárásával hajtották végre az ítéletet, ami rendszerint lefejezés volt, ám előfordult akasztás, sőt felnégyelés is.

London titkai: Tower Hill a nyilvános kivégzőhely
Ha ma a Tower of London környékén sétálunk, egészen pontosan a közeli Tower Hill metróállomás melletti zöld füves Trinity Square Gardens nevű parkban, soha nem gondolnánk, hogy épp egy korabeli kivégzőhelyen vagyunk. Pedig de, ugyanis a középkorban ez a hely rendszeresen használatban volt, összességében 125 ember lelte itt halálát, akik

Az sem volt ritka, hogy koholt vád alapján hoztak ítéletet.

A legismertebb ilyen történet VIII. Henrik második feleségéhez, Boleyn Annához kapcsolódik, akitől férje úgy szabadult meg, hogy házasságtörés, felségsértés és vérfertőzés vádjával bíróság elé állíttatta, majd 1536. május 19-én lefejeztette. Anna ugyanazokban a királyi lakosztályokban várta a kivégzését, ahol alig három évvel korábban még a koronázására készült, ám Henrik annyi kegyelmet mégiscsak gyakorolt, hogy bárd helyett egy külön erre a feladatra hívott francia kardvívó végzett az egykori királynéval, a király pedig tizenegy nappal később már feleségül is vette Jane Seymourt.

A legenda szerint Anna azóta sem hagyta el a Towert, levágott fejét a hóna alatt tartva járja a várat, és egykori vesztőhelye környékén is felbukkan, míg más történetek úgy tartják, hogy néma szellem menet élén vonul a Tower területén található St Peter ad Vincula-kápolnához, ahol a kivégzése után eltemették.

VIII. Henrik hat felesége: a második, Boleyn Anna
Ebben a hat részes sorozatban végignézzük VIII. Henrik angol király (uralkodása 1509-1547) mind a hat feleségnek történetét. Viszontagságos történelmi idők voltak, de ha Henrik szóba kerül, az emberek nagy többségének csak a hat feleség története urgik be. Nem csoda, hatalmas botrány volt ez a korában is és valljuk be,

A Tower egyik legrégebbi feljegyzett kísértettörténete 1241-ből származik, és az egykori canterburyi érsek, Thomas Becket nevéhez fűződik. A középkori krónika szerint egy pap éjszakai látomásában jelent meg a dühös érsek, aki keresztjével a frissen felhúzott várfalakra sújtott, mire azok úgy omlottak össze, mintha földrengés rázta volna meg őket. A történet szerint Becket azért tiltakozott az építkezés ellen, mert a falak a londoniak megfélemlítését szolgálták, ő pedig halála után is szülővárosa lakóinak pártját fogta.

Az eset érdekessége, hogy az érseket nem a Towerben ölték meg, 1170. december 29-én ugyanis a canterburyi székesegyházban gyilkolta meg őt II. Henrik (uralkodott: 1154-1189) négy lovagja, akik a király egyik dühös kifakadását cselekvésre való felszólításnak vették. Később I. Edward (uralkodott: 1272-1307) a Tower királyi lakrészében Becketnek szentelt kápolnát alakíttatott ki, a hagyomány szerint azért, hogy kiengesztelje a falbontó szellemet.

Thomas Becket mártíromsága és a magyar kapcsolat
A Thomas Becket név (avagy magyarul Becket Tamás) valószínűleg sokunknak ismerősen cseng, még akkor is, ha esetleg a történelmi háttér nem is teljesen világos. Tamás (a későbbi Szent Tamás) az egykori angol érsek azonban erős szállal kötődik Magyarországhoz is, egészen pontosan Esztergomhoz. Időutazásunkat 1120 körül kell kezdenünk, amikor Tamás normann

Read more