Furcsa házasságok a brit királyi családban

Furcsa házasságok a brit királyi családban

Ha a brit királyi családra gondolunk, akkor csak mint Windsorok emlegetjük őket. Valójában a dinasztiának nem ez az eredeti neve, ez csak egy jól megfontolt, felvett név, mely névváltoztatásnak a történetét ide kattintva elolvashatjátok.

Azonban addig is, amíg eljutottunk a mai Windsor uralkodóig, egészen pontosan III. Károlyig, igen sok minden történt a brit és angol történelemben, furcsa szerelmek, kapcsolatok, házasságok és nem várt trónutódlások is történtek.

Ebben a bejegyzésben elsősorban a furcsa királyi házasságkötéseket vesszük szemügyre, ahol kiderül, hogy a közeli családtagok közötti esküvők hogyan is köttettek.

IV. György király / Thomas Lawrence, Public domain, via Wikimedia Commons

IV. György király és Braunschweig-i Karolina házassága (1795)
Első unokatestvérek

Először is, kezdjük azzal, hogy mit is jelent az unokatestvér pontosan: valamelyik szülő testvérének a gyermeke.

IV. György király (teljes nevén George Augustus Frederick of Hanover) német vonalon érkezett Anglia trónjára, mégpedig a Hanover-házból, erről többet ide kattintva olvashattok. Családi kapcsolódásait tekintve a sorban hamarosan utána következő Viktória királynő nagybátyja volt, valamint az előtte uralkodó III. György király (uralkodott: 1760 - 1820) fia.

Felesége Braunschweig-i Karolina (eredeti nevén Caroline Amelia Elizabeth of Brunswick-Wolfenbüttel) III. György király unokahúga volt, egészen pontosan IV. György király nővérének, Augusta Fredericának a lánya, így IV. György király és Karolina első unokatestvérek voltak.

Házasságuk nem sikerült jól, 1795-ben esküdtek meg, de IV. György az esküvőn ittasan jelent meg és megalázóan beszélt jövendő feleségéről. Házasságukból a nász első napjaiban egy kislány fogant, Charlotte, aki az egyetlen gyermeke lett a párnak, ugyanis a következő évben, 1796-ban el is váltak.

A fiatal Viktória és Albert / British Museum, Public domain, via Wikimedia Commons

Viktória királynő és Albert herceg házassága (1840)
Első unokatestvérek

Először is, kezdjük azzal, hogy mit is jelent az unokatestvér pontosan: valamelyik szülő testvérének a gyermeke.

Családi kapcsolódásuk a közös nagypapájukon keresztül valósult meg, akit eredeti német nevén Franz Friedrich Anton, Herzog von Sachsen-Coburg-Saalfeld-nek szólítottak. Franz a Wettin-ház egyik türingiai trónjának várományosa volt, mely ház a középkor idején volt komoly tényező a mai Németország területén. A 19. és a 20. században trónra lépő Coburg-ok (Belgiumban, Bulgáriában, Portugáliában, az Egyesült Királyságban és Mexikóban) ősatyjaként tartják számon.

Viktoria Franz lányának, Viktória Szász-Coburg-Saalfeld-i hercegnőnek a lánya volt, míg Albert Franz fiának, Ernestnek Szász-Coburg-Saalfeld-i hercegnek a fia.

A történetírás alapján házasságuk úgy maradt fenn, mint egy hirtelen fellángoló szerelem egyenes következménye, de a valóságban ez inkább előre megtervezett volt, mégpedig Viktória és Albert közös nagybátyjai, azaz Franz nagypapa Leopold és Ferdinánd nevű fiai segítségével.

Tegyük hozzá nem akárkik voltak ezek a nagybácsik, Leopold 1831-ben mint I. Leopold a belgák királya lett, Ferdinánd pedig elvette feleségül a magyar főúri származású csábrági és szitnyai herceg Koháry Mária Antónia Gabriella nevű úrhölgyet, akiknek frigyéből a portugál királyi udvar is származik.

VII. Edvárd király és felesége, Alexandra királyné, 1910 /W. & D. Downey, Public domain, via Wikimedia Commons

VII. Edvárd király és Alexandra királyné (1863)
Harmad unokatestvérek

Először is, kezdjük azzal, hogy mit is jelent a harmad unokatestvér pontosan: valamelyik dédszülő testvérének a dédunokája, tehát távoli rokon.

Csakúgy mint édesanyja Viktória királynő, VII. Edvárd király (uralkodott: 1901-1910) is családon belül házasodott, hitvesének a dán Alexandrát (teljes nevén: Alexandra Caroline Marie Charlotte Louise Julia), harmad unokatestvérét választotta.

Közös felmenőjük, azaz ükapjuk II. György király (uralkodott: 1727-1760) volt, ugyanis VII. Edvárd király az ő első szülött fiától, Fredericktől származik, míg a feleség Alexandra, II. György negyedik gyermekétől, Máriától.

Házasságuk ötlete egyébként Viktória királynőtől és férjétől Albert hercegtől származik, akik első szülött lányuk, Viktória (teljes nevén: Victoria Adelaide Mary Louisa Saxe-Coburg and Gotha) segítségét kérték a testvére számára az alkalmas feleség felkutatásához, mivel a lány jó helyre, a porosz koronaherceghez, III. Frigyeshez ment feleségül.

Az első választás nem Alexandrára esett, mert a dánok akkoriban nem voltak túl jóban a poroszokkal, de amikor a többi lehetőség nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, akkor mégiscsak maradtak a dán hercegnőnél. 1861-ben be is mutatták egymásnak a fiatalokat, 1862-ben pedig Edvárd megkérte Alexandra kezét. 1863 elején a lány az Egyesült Királyságba utazott és ugyanabban az évben, március 10-én az esküvőt is megtartották a windsori Szent-György kápolnában.

V. György király és felesége Mária királyné, 1914 / Jean Desboutin, Public domain, via Wikimedia Commons

V. György király és Mária királyné (1893)
Másod unokatestvérek

Először is, kezdjük azzal, hogy mit is jelent a másod unokatestvér pontosan: valamelyik nagyszülő testvérének az unokája, avagy valamelyik szülő unokatestvérének a gyermeke.

V. György király (uralkodott: 1910-1936) édesapja VII. Edvárd király volt, nagymamája pedig Viktória királynő. György felesége az a Teck Mária (azaz eredeti nevén: Victoria Mary Augusta Louise Olga Pauline Claudine Agnes of Teck) lett, akivel a brit királyi udvarba bekerült a magyar vérvonal is. Erről a történetről ide kattintva tudhattok meg többet.

V. György király és feleségének közös felmenője, egészen pontosan közös ükapjuk, III. György király (uralkodott: 1760-1820) volt, ugyanis V. György, ükapja negyedik szülött fiától Edvárdtól származik, míg Mária leszármazási vonala III. György tizedik gyermeke, Adolphus volt.

György herceg fiatalon, még Máltán ismerkedett össze Marie (teljes nevén Marie Alexandra Victoria of Edinburgh) nevű unokatestvérével, akinek édesapja Viktória királynő harmadik szülötte Alfréd, míg György édesapja Viktória második gyermeke Edvárd volt. A család két részre szakadt, Viktória, Edvárd és Alfréd támogatták volna a házasságot, de György édesanyja a dán Alexandra és Marie édesanyja, Mária Alekszandrovna orosz nagyhercegnő viszont ellenezték azt. A családi egyet nem értés következményeként a fiatalok nem házasodhattak össze és Marie végül Ferdinándhoz, Románia trónörököséhez ment feleségül.

György felesége végül az a másod unokatestvér Teck Mária lett, akit először György bátyjának Albertnek szántak, de sajnálatos módon Albert 28 évesen, hat héttel az eljegyzés után, tüdőgyulladás következtében meghalt.

Egy évvel Albert halála után, György megkérte Mária kezét és 1893-ban össze is házasodtak a londoni St James's Palace-ben, házasságuk jól sikerült.

II. Erzsébet és Fülöp herceg, 1957 / Antony Armstrong-Jones, Public domain, via Wikimedia Commons

II. Erzsébet és Fülöp herceg
Másod- és harmad unokatestvérek

Először is, kezdjük azzal, hogy mit is jelent a harmad unokatestvér pontosan: valamelyik dédszülő testvérének a dédunokája, tehát távoli rokon, és hogy mit jelent a másod unokatestvér pontosan: valamelyik nagyszülő testvérének az unokája, avagy valamelyik szülő unokatestvérének a gyermeke.

Érdekes módon II. Erzsébet királynő (uralkodott: 1952-2022) és férje Fülöp herceg is ükmamának nevezheti Viktória királynőt, ami harmad unokatestvérekké teszi őket. II. Erzsébet királynő Viktória első szülött fiától, VII. Edvárdtól származik, míg Fülöp herceg Viktória harmadszülött lányától, Alice-től.

Azonban van egy ennél szorosabb családi szál is közöttük, ami pedig másod unokatestvérekké teszi a királyi párt. Ezen a vonalon IX. Christian dán király (uralkodott: 1863-1906) az összekötő kapocs, aki annak a fentebb említett dán Alexandrának az édesapja volt, akit VII. Edvárd, Viktória fia feleségül vett. Érdekesség, hogy IX. Christian eredetileg Viktóriát nézte ki élete párjának, de a lány végül inkább német származású unokatestvérét, Albertet választotta.

II. Erzsébet esetén IX. Christian dán király Erzsébet szépapja (azaz ükapja édesapja) volt.

Fülöp herceg esetén IX. Christian dán király a herceg dédapja, ugyanis az ő fia I. György görög király (uralkodott: 1863-1913) volt, az ő hetedik gyermeke András görög és dán herceg, az ő fia pedig Fülöp herceg.

Másképpen fogalmazva, Fülöp hercegnek ugyanaz a IX. Christian dán király a dédapja, mint Erzsébet királynő apjának, így Fülöp és Erzsébet másod unokatestvérek.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf

Facebook: Idegenvezetes London
Instagram: @idegenvezeteslondon
X (korábban Twitter): @Idegenvezetes_L

Read more