Különleges Anglia: Arthur király és a kerekasztal lovagjai

Sokan ismerik és szeretik is a brit Arthur király és lovagjainak történetét, azonban az a legtöbb esetben már kevésbé világos, hogy honnan is erednek ezek a történetek és hogy mennyi a valóság alapjuk.

Nos maga a történet, azaz Arthur király és a kerekasztal lovagjainak a legendája valójában egy több évszázadon át formálódó szöveghagyomány, azonban nincs egy egységes leirata. Sőt mi több, az sem bizonyítható, hogy Arthur király egy valós történelmi személy lett volna, ugyanis a korabeli, azaz 5-6. századi forrásokban nem szerepel a neve, első elmítése is csak évszázadokkal későbbről származik.

A 10. században megjelent Annales Cambriae (magyarul Wales évkönyvei) - amely Britannia és Wales eseményeit rögzíti évszámokhoz kötött, nagyon rövid bejegyzésekben - két bejegyzésben is említi Arthur királyt, amik azonban inkább utólagosan kigondolt történetek, semmint eredeti feljegyzések. 

Az első, igazi Arthur király képet a 12. században megjelent Historia regum Britanniae (magyarul Britannia királyainak története) című latin nyelvű krónika teremtette meg, amelyet Geoffrey of Monmouth írt, aki a korban egy angol, de walesi származású író és egyházi személyiség volt. Ez a mű azonban szintén nem tekinthető történelmileg teljesen hitelesnek, ugyanis keveredik benne a történelem, a hagyomány és a fikció. Itt Arthurt már mint egy nagyszabású uralkodót említik, aki hadjáratokat vezet, római sereget ver meg, és végül egy belső lázadásban sebesül meg halálosan. Ez az a legenda változat, amely Arthurt európai hírű királlyá emeli, és alapot ad a későbbi, lovagregényes ábrázolásoknak.

Mindezek után valószínűsíthető, hogy Athur király figurája egy több személyből összeolvasztott alak, valószínűleg azoknak az 5-6. században élt brit hadvezéreknek az egy személyű emlékezete, akik akkoriban a szászok, azaz a germán betolakodó törzs ellen harcoltak és emlékük egyetlen mítikus hőssé forrasztódott össze az utókor számára.

Akkoriban szükség is lehetett egy ilyen "történelmi" alakra, ugyanis a mondák alapján Arthur lett a korabeli lovagi eszmény és a királyi legitimáció tökéletes hordozója.

Magának a Kerekasztalnak az első ismert említése a 11. századra tehető, amikor az megjelent egy Roman de Brut (magyarul Brutus története) című, francia nyelvű verses krónikában. A korban furcsának hathatott maga az asztal kerek formája, ugyanis ebben az elrendezésben, a körben, nincs fő hely, nincs hierarchikus ülésrend, azaz minden résztvevő lovag elvileg egyenlő méltóságú. Az itt helyet foglaló harcosok nem egymással rivalizálnak, hanem közösen szolgálják a királyi rendet. A Kerekasztal a lovagi értékek színtere is volt, aki ide ülhetett, az nem csak harcos volt, hanem erkölcsi példa is a becsület, a hűség, az igazságosság és a gyengék védelme okán.

Nagyjából 100 évvel később, a 12. században már nem csak a társaság történetét írták meg, hanem az egyes lovagok is egyre nagyobb fókuszt kaptak, közülük talán a legismertebb maga Lancelot, a Kerekasztal legerősebb és legkiválóbb lovagja. A másik ismert alak Merlin, aki az Artúr-mondakör prófétája, tanácsadója és mágikus alakja volt, az ő gyökerei a korai brit és walesi hagyományokhoz köthetőek.

Érdekesség azonban, hogy a lovagok teljes névsora nem ismert, különböző források különböző lovagokat említenek, de talán ez itt egy alkalmas felsorolás lehet: Lancelot, Gawain, Tristan, Percival, Galahad, Bors és Kay.

Na és most hogy nagyjából megismerkedtünk a történet eredetével és a benne szereplő figurákkal, nézzük is meg, hogy miről is szól ez a középkori legenda.

A történet kezdetén Britannia rendje megbillen, nem csak külső fenyegetések de belső viszályok, törzsi és tartományi hatalmi konfliktusok is megjelennek, így nagy szükség lesz egy rendteremtő, legitim uralkodóra. Magának Arthur királynak a származására vonatkozó részletek elég változatosak a hagyományban, de annyi bizonyos, hogy erős hadvezér és az Isteni rend beteljesítője, már csak azért is, mert neki sikerül a kőbe szorult kardot kihúznia, melyet maga Merlin szúrt oda, így ezzel bebizonyítania, hogy ő a jogos uralkodó.

Ezután a történet két szálon is fejlődik, az egyik hogy Arthurnak meg kell védenie trónját Camelotban, a lázadó nagyurak és rivális trónigénylők hadától, valamint szervezi a Kerekasztal társaságot az udvar környékén szolgáló lovagokból, akik egyben katonai és morális példaként is szolgálnak az országban.

A történet közepén a csúcsállapot az, amikor Arthur király udvara fényes, a lovagok világhírűek, a felmerülő problémák sorra oldódnak meg, a királyi igazságszolgáltatás működik. A középkori olvasó számára Camelot városa lehetett az ideális élettér, azonban az külső máz ekkor már belülről repedezett, ugyanis a lovagi hírnév már egyéni ambíciókat szült, megjelent egy titkolni való udvari szerelem és a vallási tökéletesség igénye is szembe került a mindennapok valóságával.

A Szent Grál küldetés a történet egyik központi tengelye, ami valójában egy erkölcsi és spirituális próbatétel, és amelyen a legtöbb lovag végül elbukik, még a nagy reményű Lancelot is. Egyes történetek szerint csak Galahad lovagnak sikerül a küldetés, mivel ő erkölcsi értelemben is tiszta, nincsenek kétes szerelmi ügyei és különösebb dicsőségre sem vágyik.

Természetesen előbb-utóbb a Lancelot - Ginevre - Arthur király szerelmi háromszög is napfényre kerül, ami nem csak az uralkodó legitimitását, de egyik leghűségesebb lovagja erkölcsi értékét is kérdésessé teszi.

Azonban Arthur uralkodásának a végső döfést a Mordred által szervezett belső lázadás adja, ugyanis mire Arthur király egy külső hadjáratból hazatér, az otthoni rend már összeomlott, a csata pedig, amelyben Arthur halálos sebet kap, a történet tragikus csúcsa. A királyt egy Avalonként nevezett helyre viszik gyógyulni, ami valójában egy másvilági hely, így megmarad a visszatérés ígérete, hogy ha Britannia nagy szükségben lesz, a király egyszer még visszatér.

A legendában szereplő különböző történetek rablások, átkok, küldetések, hűségeskük, próbatételek mind a való élet dilemmáit jelenítik meg, a lovagok kiváló példáin keresztül. Találunk a történetekben néhány archetpíust is, azaz olyan ős-szerep vagy alapvető viselkedési mintát, amely kultúrákon és korszakokon át ismétlődik, és az emberi gondolkodásban, bárhol is legyünk a Földön, felismerhetők.

Ilyenek például a következő figurák:

Arthur király
A rend megteremtője és fenntartója, az erények és a politika közti feszültség hordozója.

Merlin
Próféta és stratégiai tanácsadó az uralkodó mellett, a mágikus rend képviselője.

Guinevere
Athur felesége, a királyné, az udvar központi figurája, de a későbbi románcokban a szerelem, a hűség és a botrány közontja.

Lancelot
A történetben a legnagyobb lovagi ideál és egyben a legnagyobb töréspont is, ahol a lovagi erények és a szerelem között kell válasszon.

Mordred 
A belső árulás és a polgárháború alakja, annak a lázadásnak a vezetője, amely végül Arthur halálához vezet.

Az én Arthur királyról szóló londoni kiadású, vastag lapos könyvem 1910-ből származik, azaz a bejegyzés írásának idején 116 éves, a kiadója pedig az a George G. Harrap aki a könyvkiadó cégét 1868-ban alapította a városban. Számára fontos volt, hogy magas minőségű, oktatási és kulturális értékű könyveket tegyen elérhetővé a széles viktoriánus közönség számára, melyekben különösen kiemeltnek tartotta az illusztrációk minőségét és a könyvek tipográfiáját.

Ha bővebben is érdekelne benneteket Arthur király legendája, akkor ajánlom figyelmetekbe az alábbi, magyar nyelvű dokumentunfilmet a témában.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az Idegenvezetés London blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf

Facebook: Idegenvezetes London
Instagram: @idegenvezeteslondon
YouTube: @idegenvezeteslondon
X (korábban Twitter): @Idegenvezetes_L