Különleges Anglia: miért április 6-tól április 5-ig tart az adóév?
Ha az Egyesült Királyságban éltek, dolgoztok avagy bármilyen hivatalos ügyet intéztek, akkor már bizonyára találkoztatok azzal a furcsa anomáliával, hogy a briteknél a naptári év január 1-én kezdődik, de maga az adóév április 6-án.
A választ nem intézhetjük el annyival, hogy "ezek a britek mindig is furcsák voltak", ugyanis a dolognak igen komoly történelmi előzményei vannak.
Időutazásunkat a középkorban kell kezdjük, mégpedig az akkoriban alkalmazott egyházi naptárnál, amikoris elsősorban az egyház és annak bizonyos ünnepei szabályozták az időt nem csak a szigeten, de gyakorlatilag egész Európában.
A korabeli naptár egyik legfontosabb napja március 25. volt, azaz angolul Lady Day. Nálunk Magyarországon ezt Gyümölcsoltó Boldogasszony napjaként ismerjük, ugyanis a keresztény hagyomány szerint Gábriel arkangyal ezen a napon adta hírül Máriának Jézus eljövendő születését.
Akkoriban Európa szerte ez a nap jelölte ki a földek éves bérleti díjának fordulóját, a munkák megkezdését és a szolgálati szerződések váltását is. Más szóval, akkoriban a gazdasági év, az új termelési ciklus ezen a napon kezdődött.
Az addigi rendszerhez képest a nagy változást az 1752-es naptárreform hozta el, amikor az angolok is átálltak a Julian naptárról a Gyergely naptárra.
Hogy ezt az egész naptárreformot értsük, a következőket érdemes tudni.
Mint említettem, a középkorban egész Európa a Julián naptárt használta, mely nagyjából kr.e. 45-ből származott, Julius Ceasar idejéből. Azonban ez a naptár nem volt tökéletes, évente kb. 11 percet tévedett, azaz 128 évente nagyjából egy egész napot. Ez 1500 év alatt kb. 10-11 nap eltérést okozott, ami már komoly időeltolódás, a tavaszi napéjegyenlőség egyre korábbra csúszott, amihez pedig Húsvét ünnepe is kötve van, így gyakorlatilag a teljes egyházi év elcsúszott.
A megoldás a XIII. Gergely pápa által 1582-ben bevezetett Gergely-naptár lett, melynek célja az volt, hogy a tavaszi napéjegyenlőséget sikerüljön visszaállítani arra a pontra, ahol 325-ben, a niceai zsinat idején is volt. Ezt a változatatást úgy oldották meg, hogy 1582-ben október 4. után azonnal október 15. következett, tehát 10 napot egyszerűen kihagytak a naptárból. Azonban hogy a későbbi újabb elcsúszást is megakadályozzák, bevezették a szökőéveket, azaz a 4-gyel osztható évek szökőévek lettek, de a 100-zal osztható évek nem, vagyis de, de csak akkor, ha 400-zal is oszthatók.
Ez így elsőre nem feltétlen érthető, de alapjában véve nagyon is logikus és egy remekül használható rendszer lett.
Az európai katolikus országok, úgymint Spanyolország, Portugália, Olaszország, Franciaország azonnal, tehát még 1582-ben átvették ezt a gyakorlatot, azonban az akkor már protestáns Anglia ezt az egészet gyanakvással kezelte.
Magáról az anglikán vallásról és arról hogy hogyan és miért szakított VIII. Henrik a római pápával és alapított saját egyházat 1534-ben, a lenti bejegyzésben olvashattok.
Agota
A pápai naptárreform hírét tehát az angolok kétkedve fogadták, azt gondolták, hogy ez biztosan csak valami pápai trükk, ezért Angliában és korabeli gyarmataikon az új naptár bevezetésére csak 1752-ben, II. György király uralkodása alatt került sor, így náluk szeptember 2. szerda után szeptember 14. csütörtök következett, tehát ők 11 napot hagytak ki a naptárból, mert addigra a Julian naptár összeszedett egy újabb extra nap késést.
Ekkor történt az is, hogy míg 1752 előtt Angliában az év hivatalosan március 25-én kezdődött (Lady Day), 1752 után január 1. lett az év kezdete.
Persze ez a változás komolyan sokkolta a kor angol társadalmát, mivel ezzel az intézkedéssel egy rövid évet is teremtettek, hiszen 1751 csak március 25. és december 31. között tartott. Az emberek úgy érezték, hogy elveszítettek az életükből napokat, megrövidítítették a megszokott bérleti időket, kevesebb idejük jutott a termésre és hasonlók. Voltak is az intézkedés ellen tüntetések, zavargások, petíciók, de természetesen a reform megtörtént és úgy is maradt.
Nade az emberek problémája mellé becsatlakozott a kormány problémája is, hiszen ha 11 nap eltűnik a naptárból, akkor az 11 nap adóbevétel kiesést is jelent. Ezért aztán úgy döntöttek, hogy nem rövidítik meg az adóévet, hanem inkább eltolják, így lett március 25-ből április 5. azaz itt adták hozzá a korábban levágott 11 napot az adóévhez.
Persze itt felmerülhet a kérdés, hogy amikor a naptárreformot bevezették és január 1-ét tették meg az év kezdő napjának, miért nem tették át az adóév kezdetét is oda? Nos azért nem, mert ahogyan korábban már említettem, az egész adminisztráció a március 25-i dátumra (avagy később április 6-ra) épült. A földbérletek, a befizetések, a szerződések, a számviteli rendszerek... Ennek változtatásával hatalmas lett volna a káosz.
Arról nem is beszélve, hogy a középkori és kora újkori Angliában az év nem 12 egyenrangú hónapra, hanem leginkább negyedéves fordulókra volt felosztva, ezek voltak az ún. Quarter Days azaz a negyedévi fordulónapok:
* Lady Day (Gyümölcsoltó Boldogasszony / tavaszi napéjegyenlőség) - március 25.
* Midsummer Day (Keresztelő Szent János napja / nyári napforduló ) - június 24.
* Michaelmas (Szent Mihály arkangyal napja / őszi napéjegyenlőség) - szeptember 29.
* Christmas Day (Karácsony / téli napforduló ünnepe) - december 25.
Ezekhez a napokhoz kötődött a bérfizetés, földbérlet megfizetés, tanoncszerződés
aláírás, szolgálati szerződés kezdete, adófizetés, tehát gyakorlatilag az egész gazdasági jogrend erre a négy napra volt felfűzve.
Így történehetett, hogy mai szemmel az áprilisi adóév kezdés nem túl logikus, de történelmi távlatokban tekintve nagyon is az.
Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com
Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf
Facebook: Idegenvezetes London
Instagram: @idegenvezeteslondon
YouTube: @idegenvezeteslondon
