Különleges Anglia: az angol nemesi címek

Ha az angolokra gondolunk és a náluk még igencsak aktívan meglévő arisztokrata rétegre, akkor egyből beugranak a különböző bárók, márkik és grófok, de azt, hogy ezen címek között mi a különbség, avagy hogy hogyan is kaphat valaki ilyesféle címeket, már meglehet hogy nem mindannyan vagyunk annyira biztosak.

Nos ebben a bejegyzésben ezt a kérdést fogjuk körbejárni.

Ahhoz, hogy megértsük az angol méltóságok kialakulásának történetét, egy komoly időutazást kell tegyünk, mégpedig vissza majd 1000 évet, egészen pontosan Hódító Vilmos király (uralkodott: 1066-1087) idejébe. Az utókor Vilmost könyörtelennek, veszélyes ellenfélnek és szigorú uralkodónak írja le, aki 39 évesen vette át Anglia trónját, és nagyjából 59 évesen halt meg.

Eredetileg Normandiából, azaz Franciaország északi részéről származott, és mert Anglia akkori királya, Hitvalló Eduard (uralkodott: 1042-1066) álltólag még életében Vilmosnak ígérte majdan megüresedő trónját, a király halála után Vilmos el is jött a jussáért.

A trónt azonban nem adták könnyedén, hiszen még életében Eduard egy másik örököst is megnevezett, mégpedig Harold Godwinsont, az apósát, akinek egyébként nem volt örökletes joga a trónra, de természetesen az udvar hű támogatója volt. Eduard halála után azonban azonnal megindult a harc Anglia trónjáért a norvég király, Harald Hardrada és furcsa mód Harold Godwinson testvérének, Tostig Godwinsonnak a vezetésével. A trónt II. Harold néven elfoglalva azután a norvég csapatokat Harold király (uralkodott: 1066) Stamford Bridge-nél visszaverte, de hiába a nyereség, hadait azonnal délnek kellett fordítsa, mert onnan pedig Vilmos támadott.

Az elcsigázott angol sereg Hastings-nél, heroikus küzdeleben ugyan, de alul maradt, II. Harold király a csatában életét veszítette, így megnyílt az út a normann új király előtt.

Miután I. Hódító Vilmos berendezkedett az országban és megszilárdította hatalmát, az ország javait is részletesen lajstromba vette, ez volt az úgynevezett Doomsday Book. Ebben 1085-ben aprólékosan feljegyezték, hogy kinek miféle és mennyi vagyona van, így az uralkodó döntést hozhatott, hogy mennyi lehet a legnagyobb kivethető adó.

Azonban a hatalma megszilárdításához szüksége volt feltétlen szövetségesekre az új országában, amit a leggyorsabban és legbiztosabban földadományokkal tudott elérni, azaz megalapozta a hűbéri rendszert, kinevezve embereit az első baronoknak és lovagoknak. Azt azonban itt érdemes megjegyezni, hogy a baron címre nem teljesen pontos a magyar báró fordítás, ugyanis a baron a brit nemesi rangrendszer legalacsonyabb fokozata, míg Magyarországon a báró a középkortól kezdve a nemesség egyik legmagasabb címe volt.

Viszont ezekben az időkben Angliában ez a nemesi címrendszer nem volt még túl merev, a rangok inkább funkciók és birtokviszonyok szerint különültek el. A következő nagy ugrás a rendszerben nagyjából az 1200-as évek környékén történt, amikoris I. Edward király (uralkodott: 1272–1307) uralkodása alatt elindult a Parlament megalakulása és a kialakuló nemesi rangok is formalizálódni kezdtek.

Ekkor a nemesek még írásban kaptak személyre szóló meghívót, hogy vegyenek részt a parlament működésében, így alakult ki a lord és a baron cím valódi jelentése. Majd száz évnek kellett ezután még eltelnie, mire ezek az egyszeri címek a családokban egyenes ágon örökölhetővé válhattak (hereditary peerages).

A főnemesi rangok kialakulása amint említettem is, egy folyamat volt, és az eltelt idő alatt a következő címek alakultak ki:
* herceg (duke): legmagasabb nemesi rang
* márki (marquess): a határvidékek őrzői voltak
* gróf (earl): már a 10. századtól használatban volt, európai megfelelője a count
* vikomt (viscount avagy algróf): alacsonyabb rangú főúr
* báró (baron): a legrégebbi és a legalacsonyabb főnemesi cím

Ezeket a fent említett címeket említik angolul Peers of the Realm néven, azaz ők azok, akik a parlamenti felsőház (House of Lords) tagjai lehetnek.

A fent említett nemességen kívül azért volt még Angliában egy néhány egyéb cím is, ők ugyan már nem tartoztak a főnemesek közé, nem vehettek részt a Parlament ügyeiben, de azért az udvar még mindig számított hűségükre. Őket nevezték gentry-nek, azaz magyarul a dzsentri rétegnek:
* lovag (knight): ezt a címet kimondottan katonai szolgálat után kaphatták, ma már különféle hazának tett szolgálatot is elismernek vele, a Sir megszólítás jár vele
* nemes (esquire): a lovag alatti rang, gyakran földbirtokos vagy hivatalnok
* úr (gentleman): nemesi származású, de nem címeres vagy címviselő nemes

A történelem során azonban a mindenkori angol uralkodók sokszor nyúltak a cím- és földadományokhoz, ha saját érdekeik érvényesítése volt a cél, ebben például a Stuart dinasztia tagjai voltak nagyon gyakorlottak. Ekkor jelent meg pl. a baronet (alacsony rangű báró) cím is, ami ugyan örökletes volt, de csak a gentry réteghez tartozott.

A modern időkben, egészen pontosan 1958-ban megjelentek a life-peer címek is, melyek nem örökletes címek, azaz az illető saját jogán báró, csak az ő élete végéig viselheti a címet, leszármazottai azonban már nem.

Ha egy cím a családban tovább öröklődik, akkor az minden esetben az első szülött fiú utódra száll, ha egyébként a nyílt családi oklevél (letters patent) másképpen nem rendelkezik.

Érdekesség, hogy manapság a mindenkori uralkodó, azaz jelenleg III. Károly király önkényesen már nem adományozhat címeket, az ajánlást általában a miniszeterelnök teszi írásban, avagy ritkábban ugyan, de egy külön bizottság. Az adományozott cím általában a következőkön alapulhat:
* közéleti teljesítmény
* politikai szolgálat
* katonai vagy tudományos érdem
* hagyományos öröklésen keresztül

Ugyanígy, korábban az örökletes nemesek (peers) automatikusan helyet kaptak a londoni Parlament Felső Házában (House of Lords), de mára már ez is változott, ugyanis csak 92 szabad hely van, melyet választás alapján döntenek el a lehetséges jelöltek között. Ennélfogva manapság a Felső Ház már inkább szakértői és politikai testület, nem pedig az örökletes elit saját jogán.

Az ország legősibb nemesi címe a Duke of Norfolk, azaz a Norfolk hercege cím, mely 1483 óta van a család tulajdonában. Ma Edward William Fitzalan-Howard a 18. norfolki herceg, amiből kiszámolni sem túl nehéz, hogy nagyjából mikor is kaphatta a család a főnemesi címet. Vegyük csak azt hogy egy generáció nagyjából 30 év, mire a cím tovább öröklődik, tehát ha a családban már volt 18 generáció, akkor az 30-cal szorozva 540 év, ami kb. rendben is van. Akkoriban az uralkodó III. Richard király volt (uralkodott: 1483-1485) és a leiratokban bizonyítékot is találunk rá, hogy a család a címet tőle kapta.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota  idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf

Facebook: Idegenvezetes London
Instagram: @idegenvezeteslondon
X (korábban Twitter): @Idegenvezetes_L