London királyi parkjai: Richmond Park

Londonba látogatóknak feltűnhet, hogy világvárosi státusza ellenére London egy meglehetősen zöld város. A statisztikák azt mutatják, hogy a város (külvárosaival együtt) nagyjából 47%-ban zöld, amiből 33% természetes élőhely, további 14% pedig a magán kert kategóriába esik.

A londoni közparkok egy része azonban csak mostanában került a köz használatába, hosszú évszázadokig inkább mint királyi parkok funkcionáltak, azaz közvetlenül a korona tulajdonába tartoztak és látogatásukra csak engedéllyel kerülhetett sor, ott is csak a kiválasztottaknak.

Ezen kiráyi parkok Londonban a következők és róluk szól ez a 8 részes sorozat is:
* Bushy Park
* Green Park
* Greenwich Park
* Hyde Park
* Kensington Gardens
* Regent's Park
* Richmond Park
* St. James's Park

Richmond Park, London

területe: 1000 hektár

A Richmond név első említése I. Henrik király (uralkodott: 1100-1135) uralkodásának idejéből való, az itt álló épület akkoriban egy tipikus vidéki kúriának felelhetett meg, mely majorság neve Shene volt.

A 14. századra a hely kimondottan fontos királyi központtá nőtte ki magát, II. Richárd király (uralkodott: 1377-1399) felesége Anne különösen szorosan kötődött a helyhez. Sajnos az 1394-es londoni pestisjárvány idején meglehetősen sokan húzodtak ki a Shene környékére, így a királynő maga is megfertőződött a betegséggel és hamarosan meg is halt. Richard király bánatában és mérgében elrendelte, hogy a Shene épületét földig rombolják.

A területen azután VII. Henrik király (uralkodott: 1485-1509) újjáépíttette a Shene-t, sőt mi több sokkal grandiózusabbá is tette mint az valaha volt, azonban 1499-ben egy tűzvész következtében újra komoly károkat szenvedett. Az uralkodót ez sem tántorította el, újra felépítette, újra egy kicsit nagyobb méretben mint előtte és valójában ekkor vált Richmond palotává.

VIII. Henrik király (uralkodott: 1509-1547) uralkodása első időszakában nagyon sok időt töltött itt Richmondban, de amikor felfedezte, hogy Thomas Wolsey kardinális egy impozáns palotát húzott fel Hampton Court néven a közelben, a király azt az épületet még ennél is jobban kívánta, így a kardinálissal történt megegyezés alapján gyakorlatilag palotát cseréltek.

Amikor VIII. Henrik szakított a római pápával és megalapította az anglikán egyházat, a kolostorokat kiüríttette így a Richmondban működő kolostorok is elnéptelenedtek, amiket azután Henrik saját birtokba vett, ez gyakorlatilag a ma Old Deer Park néven ismert terület.

A terület amit ma Richmond park néven ismerünk, azt I. Károly király (uralkodott: 1625-1649) alakíttatta ki, aki valójában csak egy alkalmas vadászparkra vágyott a várostól távol, hiszen a meglévő vadászparkja a Hyde Parkban már nem volt számára elég privát. Az itteni több mint 1000 hektárnyi terület megadta neki a kívánt élményt, amit majd 10 mérföldnyi tágla kerítéssel be is keríttetett.

Amikor I. Károlyt az Angol Polgári Forradalom ideje alatt kivégezték és a park a parlament támogatói kezére került, az rohamos pusztulásnak indult. A királyi palotát eladták, a park fáit szinte tarra vágták, a benne élő őzeket pedig szinte a kihalásig levadászták. Értéke a területnek nem sok maradt, így azt végül megkapta a City of London.

Amikor a kivégzett I. Károly király fia a forradalom után visszatért és II. Károly király (uralkodott: 1660-1685) néven megkoronázták, a területet felajánlotta a francia származású édesanyjának Henrietta Máriának (akinek édesanyja Medici Mária volt), de ő inkább Greenwich-ben szerette idejét tölteni. Kihasználatlansága okán a Richmond palotát elbontották, de a park visszakerült a korona gondnoksága alá.

II. György király (uralkodott: 1727-1760) uralkodása alatt a park komoly fejlődésen ment keresztül, egyrészt lecsapolták, az aljnövényzetet rendbe tették és újra egy komoly vadászpark vált belőle, még vad pulykákat is telepítettek ide. Az uralkodó egy kis majorságot építtetett, ahonnan nyári időszakban nyugalomban tudott vadászni járni, ez lett a New Lodge, amelyet ma már White Lodge néven ismerünk.

Ekkoriban már tisztességes és becsületes emberek napközben látogathatták a parkot, de a belépést szigorúan ellenőrizték. Azonban amikor II. György király huga Amelia 1751-ben kiköltözött Richmondba, az itt lévő területet olyannyira magáénak érzete, hogy újra lezáratta azt amiből aztán a helyikkel hatalmas csetepaték lettek, volt akit még bíróség elé is állítottak erőszakos behatolás miatt.

A következő évtizedekben uralkodók váltották egymást, de a park mindig fontos királyi birtoknak számított, 1819 és 1829 között komoly fatelepítések is történtek. A park egyik ma is leglátványosabb része az Isabella Plantation munkálatai 1831-ben kezdődtek, ami gyakorlatilag egy csodálatos erdei virágoskert sok rhododentron és azalea bokorral, melyek nyár elején, virágzásukkor a legszebbek.

Viktória királynő (uralkodott: 1837-1901) édesanyja halála után, 1861-ben a ide húzodott vissza egy kicsit, lelkét gyógyítani.

Napjainkban rengeteg vadon élő gímszarvassal (red deer) és dámszarvassal (fallow deer) találkozhatunk a parkban, csakúgy mint 1529 óta bármikor. Az itt élő állományt természetesen időnként ritkítani kell, így az itt kilőtt állatok húsa elsősorban a királyi asztalra kerül, de az előírások szerint egy-egy combra igényt tarthat pl. a mindenkori miniszeterelnök, a kormány tagjai és az érsekek is.

A terület 1992 óta a természetvédelmi terület az itt élő összetett flóra és fauna okán .

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf

Facebook: Idegenvezetes London
Instagram: @idegenvezeteslondon
X (korábban Twitter): @Idegenvezetes_L