London titkai: a greenwich-i délkör, azaz a 0 fok

A legtöbben ha meghallják a Greenwich nevet, akkor egyből beugrik nekik a „nulla fok”, azonban nem ez az egyetlen látványosság ebben a kelet-londoni kerületben. Ellenkezőleg, tele van zöld oázisokkal, nyüzsgő kézműves piaccal, elképesztő kincseket bemutató ingyenes múzeumokkal, street-food csodákkal és girbe-gurba utcácskákkal, melyek a Temze mellett kanyarognak.

Ebből a megnyugtatóan kisvárosi érzést árasztó forgatagból most elsősorban mégiscsak a nulla fok-ról olvashattok, mivel nem csak London, hanem az egész világ mindennapi életére hatással van a látszólag egyszerű kis vonal, amit több mint 140 éve itt meghúztak.

Kezdjük először azzal, hogy mi is egészen pontosan ez a nulla fok, melynek neve angolul Prime Meridian, magyarul pedig gyakran mint kezdő/alap meridán, 0°-os délkör avagy Greenwich-meridián néven említik.

Tudományos oldalról megközelítve a greenwich-i délkör értéke 0°, a hosszúsági köröket tőle két irányban indulva 180 fokig számítják, keletre pozitív, nyugatra negatív előjellel. A vele szemben lévő 180°-os hosszúsági körrel együtt keleti és nyugati félgömbre osztja a Földet.

A délkör elnevezés onnan ered, hogy e hosszúsági kör mentén mindenütt egyszerre van dél, jelölésére pedig hosszú időn át egy sárgaréz csíkot használtak a Greenwich-ben található csillagvizsgáló udvarán, amit később 10 cm széles rozsdamentes acélszalagra cseréltek. 

Érdekesség, hogy magát a csíkot éjszakánként egy zöld színű lézer fény is jelöli, melyet a Royal Observatory Greenwich (azaz a Királyi Obszervatórium) - amely ma az UNESCO Világörökség része - homlokzatáról indítanak. Ez a fény jó látási viszonyok mellett szabad szemmel több mint 57 km távolságból, távcsővel pedig több mint 95 km-ről is látható.

A történelmi greenwichi meridián persze nemcsak Anglián, hanem Franciaországon, Spanyolországon, Algérián, Malin, Burkina Fasón, Togón, Ghánán, valamint az Antarktiszon azaz a Déli-sarkon i áthalad, és az Atlanti-óceánban metszi az Egyenlítőt (0° szélesség).

Miért pont itt van a 0 fok?
Ahhoz hogy megtudjuk miért pont itt Londonban és azon belül is Greenwich-ben jelölték ki a kezdő meridiánt, egy kissé vissza kell utazzunk az időbe. Érdekesség, de a korabeli brit csillagászok már az 1700-as évek óta használták a greenwichi Királyi Obszervatóriumot különféle tudományos mérésekhez. Az ottani, korabeli délkörön alapuló The Nautical Almanac (azaz Hajózási Évkönyv) táblázatait a kor legtöbb hajósa használta világszerte, ami egyfajta referenciaponttá tette a greenwichi csillagvizsgálót.

A greenwichi Királyi Obszervatórium története során különböző műszerekkel, különböző pontossággal, de négy alkalommal rögzítették a rajta áthaladó meridiánt:
* 1675-ben John Flamsteed első királyi csillagász mérte meg a délkört
* 1725-ben utódja, Edmond Halley újra megmérte
* 1700-as évek közepén James Bradley lett a következő, akinek pontosított kezdő délkörét 1851-ig vették alapul, olyannyira, hogy ezt használta az Ordnance Survey (azaz a Brit Királyi Térképészeti Hivatal) is. 
* 1851-ben Sir George Airy az általa készíttetett új csillagászati megfigyelő műszer segítségével a korábbinál 5,79 méterrel nyugatabbra rögzítette a greenwichi délkör helyzetét, mely új koordinátának a használata rohamosan terjedt és a 19. század végére a világkereskedelem 72%-a már ezen a greenwichi délkörön alapuló tengerészeti térképektől függött.

Az összehangolás azért volt fontos, mert a meridián viszonyítási alapként való meghatározásával, és az égbolt több ezer megfigyelésének ugyanazon meridiánról történő felhasználásával a csillagászok pontos térképet tudtak készíteni az égboltról. A csillagászati ​​térképek szabványosítása pedig elengedhetetlen volt a tengeri hajózáshoz.

Ahogy a 19. században az utazás (pl. vasút és vasúti menetrendek) valamint a kommunikáció fejlődött, felmerült az igény egy közös, világszerte érvényes hosszúsági szabványra is, mely meghatározta többek között a helyi pontos időt is, egy központi körtől mérve.

Ennek okán 1884-ben Washingtonban nemzetközi konferenciát tartottak, amelyen 25 országból 22 ország egyetértésével megszavazták, hogy „a greenwichi obszervatórium műszerének középpontján áthaladó meridiánt jelöljék ki a hosszúsági fok kezdeti meridiánjának”. Érdekesség, hogy Franciaország tartózkodott a szavazástól, és 1911-ig továbbra is a saját, párizsi meridiánjukat használták.

Be kell azonban vallani, hogy az 1884-ben kijelölt kezdőmeridián jelentősége 1984 óta csökkent, mivel a modern geodéziai referencia rendszerek, mint például a World Geodetic System (azaz a WGS geodéziai világrendszer) és az International Terrestrial Reference Frame (azaz az ITRF Nemzetközi Földi Vonatkoztatási Rendszer) létrehozásával a helymeghatározás pontosabbá vált. A műholdas rendszerek (például a GPS) az 1999-ben rögzített kezdő hosszúsági kört, hivatalos nevén a nemzetközi vonatkoztatási meridiánt (IRM) használják, ami a viktoriánus időkben kijelölt kezdődélkörtől 5,31 szögmásodperccel, azaz 102,5 méterrel keletre található.

Tipp:
Ha szívesen fényképezkednétek a helyszínen a 0 fokot jelölő vonallal, de nem mennétek be a Királyi Obszervatórium-ba, akkor kívül a csillagvizsgáló falán megtaláljátok a vonal meghosszabbítását, ahová ingyen bemehettek és elkészíthetitek az emlékeket. Ez a vonal közvetlenül a végső lépcsősor mellett található, ahogy a Greenwich Parkban felmásztok az emelkedőn a csillagvizsgálóhoz.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf

Facebook: Idegenvezetes London
Instagram: @idegenvezeteslondon
X (korábban Twitter): @Idegenvezetes_L

borítókép: Randi Hausken from Bærum, Norway, CC BY-SA 2.0 https://creativecommons.org/licenses/by-sa/2.0, via Wikimedia Commons