London titkai: Banqueting House
London tele van érdekes történelmi helyszínekkel, melyek sorában kiemelkedő helyet foglal el a Banqueting House a Whitehall nevű széles úton, a lovasőrséggel szemben. A helyszín igen fontos, hiszen a környéken elsősorban a kormányhivatalok, miniszteriumok és maga a miniszterelnöki rezidencia, azaz a Downing Street 10. is osztozik.
A helyszín azonban nem mindig nézett ki úgy ahogyan manapság, ugyanis 1622-ben egy monumentális építkezés végére tettek pontot a területen, létrehozva a Palace of Whitehall épületegyüttest, mely korának legnagyobb méretű palota együttese lett. A komplexum épületei nagyon impozáns látványt nyújtottak, tervezésükhöz elsősorban római és olasz reneszánsz elemeket használták, bár akkoriban nagyrészt még fából építkeztek.

Anglia és egyben Skócia uralkodója akkoriban I. James király volt (Angliában uralkodott: 1603-1625) akit Skóciában VI. James néven ismertek. A fényűző angol királyi udvarban sűrűn tartottak Masque ünnepségeket, melyeket a királyi pár, I. James és felesége Anna nagyra értékelt. Ezek az összejövetelek általában a mulatozásról szóltak, volt itt vers, zene, tánc és maszkabál amin maga a királynő is rendszeresen beöltözött. Sajnos a király sokáig nem élveztezhette újdonsült palotáját és fényűző életét, ugyanis 1625-ben meghalt, helyét harmadik szülött gyermeke, Károly vette át, miután idősebb bátyja 18 évesen tífuszban meghalt.

Anglia új uralkodóját I. Károly király (uralkodott: 1625-1649) néven koronázták meg, aki még fényűzőbb, még drágább udvart tartott fent mint apja, és egy meglehetősen korrupt hivatalnokszervezetet is működtetett. Az uralkodásról meglehetősen egyedi nézeteket vallot, hitt az abszolút, isteni eredetű királyi hatalomban, ám az akkoriban megerősödő parlamentnek egészen más elképzelései voltak. Az ő meglátásuk szerint egy uralkodó:
* ne vessen ki adót egyedül
* törvényeket ne hozzon egyszemélyben, a parlament jóváhagyása nélkül
* ne álljon a törvény felett
Uralkodóként I. Károly meglehetősen sokat háborúzott a spanyolokkal, a franciákkal és a skótokkal is, rengeteget költött, az államkincstár gyakorlatilag a csőd szélén állt. A kialakult helyzet okán a nemesség, a városok lakói, a polgárság és a vidéki birtokosok (dzsentrik) egyre dühösebbek lettek, a dühből pedig hamarosan politikai ellenállás lett.
Az pedig, hogy I. Károly király felesége egy katolikus nő volt (a francia származású Henrietta Mária), hogy az uralkodó katolikus jellegű liturgiát akart bevezetni az anglikán egyházban és hogy a skótokra is rá akarta erőltetni az anglikán vallást, komoly vallási feszültséget is keltett, sőt még az is felmerült, hogy a király talán katolikus restaurációt akar.

Mindezen események szerencsétlen összjátékaként, és mert Károly 1642. januárjában a katonáival betört a Parlament épületébe és megpróbálta letartóztatni az öt vezető parlamenti ellenzéki képviselőt, hamarosan kitört az Angol polgári forradalom (1642–1651).
Az uralkodó a puskaporos hangulatban még egy ideig próbálta ugyan magát megvédeni, de amikor 1646-ban utolsó kétségbeesett próbálkozása is meghiúsult, őrizetbe vették és egy gyors tárgyalás után, 1649. január 27-én bűnösnek találták árulás vádjában a nép és az őt képviselő parlamenttel szemben. Ítélete halál volt, kivégzésének idejét pedig három nappal későbbre tették, 1649. január 30-ra. Az uralkodó kivégzéséről bővebben ide kattintva tudhattok meg többet.
Ekkoriban még állt a Palace of Whitehall és azon belül is az egyik kőből épített épület, a Banqueting House, mely felújítás okán éppen fel volt állványozva, így a király az első emeleti ablakon kilépve járult a bakó elé, aki népes nézőközönség előtt fejét is vette a királynak. Ma az épület bejárata fölött egy fekete mellszobor emlékeztet a szörnyű eseményre, valamint a szemben lévő lovasőrség épületének óráján a feketére színezett kettes szám, ami kijelöli a halál pontos időpontját.


Érdekesség, hogy maga az épület - azaz a Banqueting House - eredeti funkcióját tekintve a korabeli angol királyi udvar ünnepi reprezentációs terme volt, itt tartották a királyi lakomákat, a már korábban említett maszkabálakat és egyéb fényűző eseményeket. Maga az épület a kor ismert építésze, Inigo Jones alkotása 1622-ből, az angol klasszicizmus első valódi remekműve.
Maga I. Károly annyira szerette ezt az épületet, hogy Rubens mennyezetfestményeivel díszíttette, melyek a mai napig is láthatóak, így hát elég ironikus, hogy halálát is ezen a helyszínen lelte.

Szintén fontos megjegyezni, hogy maga a hatalmas Palace of Whitehall sem élt túl soká, ugyanis 1698-ban hatalmas tűz emésztette el az egészet, csak néhány kőből épült épülete maradt meg, mint pl. a Banqueting House. A pusztító tűz egy kályha mellett csapott fel, a feljegyzések szerint az oda kiteregetett lepedők kaptak lángra, majd percek alatt végigfutott a fából épült, összeépített szárnyakon. A lángok két napig tomboltak, és a londoniak a Temze partjáról csak tehetetlenül nézhették, ahogy Anglia királyi központja eltűnik, hiszen a keletkezett hő olyan magas volt, hogy még egyes kőelemek is repedezni kezdtek.
A tűz után a monarchia már nem próbálta meg újraépíteni a palotát, a Stuart-kor véget ért, a polgárháború emléke, a pénzügyi nehézségek és a vágy egy modernebb királyi rezidenciára együtt terelték a jövendő királyokat új otthonok felé, így tolódott át a hatalmi súlypont a St James’s Palace, majd később a Kensington Palace és a Buckingham Palace irányába.
Ha kiváncsiak vagytok erre a csodálatos történelmi épületre, akkor jó tudni, hogy látogatható, erről többet ide kattintva tudhattok meg. Jelenleg ugyan még felújítás alatt áll, de már alkalmanként beengednek érdeklődőket.
Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com
Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf
Facebook: Idegenvezetes London
Instagram: @idegenvezeteslondon
X (korábban Twitter): @Idegenvezetes_L
borítókép: Thomas Hosmer Shepherd, Public domain, via Wikimedia Commons