Paddington maci Londonban

Úgy gondolom, hogy Paddington macit mindenki szereti, akinek története egybeforrt Londonnal. Nem csak azért, mert nevét egy londoni pályaudvartól, nevezetesen a Paddington Station-től kölcsönözte, hanem azért is, mert a maci ugyan Peruból érkezett, de csak bőröndje, piros kalapja és kék kabátja kísérte el Londonba, ahol mindenféle kalandokba keveredik.

A történet szerint a Brown család talál a magányos medvére a Paddington állomáson, nyakában az ikonikus táblával: „Kérem, vigyázzanak erre a medvére. Köszönöm.” Paddington alapvetően egy jószívű, ám rendetlenkedésre hajlamos figura, történetek alapja pedig, hogy egy új országba érkezvén, próbál eligazodni a mindennapi életben, ám gyakran félreértésekbe keveredik, bár mindig jó szándék vezérli. Kalandjai mindig kedvesek, tanulságosak és sok humorral teliek.

Mivel a maci szorosan kapcsolódik a városhoz, így lépten-nyomon találkozhatunk a kis medvével városszerte, ebben a bejegyzésben pedig összeszedjük, hogy pontosan hol is, hogy nektek is könnyebb legyen a nyomába eredni.

Paddington Station

Ha szeretnétek Paddington macit a "főhadiszállásán" meglátogatni akkor érdemes a Paddington vasútállomáson keresni, mégpedig az 1-es vágány mellett, az állomás hatalmas órája alatt. Mellette van egy Paddington maci képével festett pad is, ami oldalnézetből valójában egy könyv, itt egy kicsit meg is pihenhettek.

The Paddington Bear Experience (azaz a Paddington mackó élményprogram)
County Hall, Westminster Bridge Road, London, SE1 7PBA

Ha szeretitek Paddington Maci történeteit, akkor a londoni interaktív kiállítás nektek szól, ugyanis a London Eye közvetlen szomszédságában egy mesés családi élménysétán vehettek részt, egészen pontosan a volt megyeháza épületében.
Jegyeket ide kattintva foglalhattok.

Van itt minden ami a kedves kis mackó történetéhez kapcsolódik:
* Mr Gruber's antik boltja
* miniatűr Paddington állomás poggyásszal
* interaktív vonatozás a Windsor Gardens-be
* Paddington maci és a Brown család körbejárható lakóháza
* Mrs Bird konyhája ahol a finomságok készülnek
* perui kalandpark a narancslekvár (marmalade) készítő géppel
* Marmalade napi fesztivál...és még sok minden más!

Leicester Square

A londoni Leicester Square-nek, az a Soho egyik központi helyszínének egyik legkedvesebb és legfotózottabb figurája Paddington maci szobra, amely a tér közepén található filmes szoborútvonal része.

A szobor a „Scenes in the Square” (azaz filmes jelenetek a téren) nevű installációhoz tartozik, amelyet 2020 februárjában hoztak létre, hogy megünnepeljék London és a filmipar hosszas kapcsolatát, valamint bemutassák az elmúlt 100 év ikonikus filmes karaktereit. A projekt keretében több híres figura is helyet kapott a téren, például Mary Poppins, Mr. Bean vagy Batman, de közöttük Paddington medve is.

A Paddington szobor különlegessége, hogy nem egy talapzaton áll, hanem egy padon ül, mintha csak megpihenne a város közepén, a kezében természetesen ott van a jól ismert narancslekváros (marmalade) szendvics, ami a karakter egyik legismertebb védjegye. A téren akár mellé is ülhettek, remek képeket tudtok készíteni.

Paddington The Musical
Savoy Theatre, Savoy Court, The Strand, London WC2R 0ET

A londoni Paddington musical mögött olyan alkotók állnak, akik a West End és a nemzetközi színházi világ tapasztalt szereplői, céljuk pedig az volt, hogy a Paddington-univerzumot úgy adaptálják színpadra, hogy az megőrizze az eredeti történetek kedvességét és humorát, miközben látványos, zenés formában is működjön. A musical nem egyetlen konkrét könyvet követ, hanem egy összetett, újragondolt történetet mesél el, amely ötvözi a klasszikus és a modern Paddington-képet, de nagyon fontos szempont volt a látvány és az élmény is a díszleteken, a koreográfián és a zenén keresztül.
Ha szívesen megnéznétek a musical, ide kattintva jegyeket is foglalhattok.

Maga Paddington maci történetének megszületése szorosan kapcsolódik Michael Bond brit író egy karácsonyi élményéhez, ugyanis 1956 karácsony estéjén meglátott egy magányosan a polcon maradt plüssmackót a londoni Selfridges áruházban. Megsajnálta és megvette ajándékba a macit a feleségének, mígnem később ez a magányos kis játék adta az alapötletet a figurához. A medvét a közeli Paddington pályaudvarról nevezte el, ugyanis a környéken lakott, és úgy érezte, ez jó név lehetne a kis medve karakterének. Az első könyv alakba rendezett történet, A Bear Called Paddington (azaz A maci akit Paddingtonnak hívtak) 1958. október 13-án jelent meg, Bond a beszámolók szerint nagyon gyorsan dolgozott, az első Paddington könyvet nagyjából tíz nap alatt írta meg.

A történet megírására nemcsak a játékmedve adott ihletet, hanem Bond háborús emlékei is, ugyanis ahogyan később elmondta, a második világháború idején látott evakuált, magányos gyerekeket ami erősen hatott rá. Sok gyerek címkével a nyakában, kis bőrönddel érkezett vagy indult útnak, és Paddington is pontosan így tűnik fel a könyv első jelenetében, amikor a Brown család rátalál a pályaudvaron a „Please look after this bear. Thank you.” feliratú cetlivel.

Van még egy fontos részlet, amit sokan nem tudnak, Michael Bond ugyanis eredetileg nem Peruból akarta érkeztetni a medvét, hanem Afrika szívéből, mígnem az ügynöke figyelmeztette, hogy Afrikában nem élnek medvék. Ezért került végül Peru a történetbe, ahol valóban él egy bizonyos fajta medve, mégpedig a pápaszemes medve.

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az Idegenvezetés London blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf

Facebook: Idegenvezetes London
Instagram: @idegenvezeteslondon
YouTube: @idegenvezeteslondon

borítókép: Peter Trimming from Croydon, England, CC BY 2.0 https://creativecommons.org/licenses/by/2.0, via Wikimedia Commons