Tudtad, hogy a Windsor csak egy felvett név?

Tudtad, hogy a Windsor csak egy felvett név?

Ha a brit királyi család jut eszünkbe, akkor nagyon sokszor csak úgy emlegetjük őket, hogy a Windsorok, pedig valójában nem ez a dinasztia családneve. A valódi nevüket Windsorra cserélték de hogy pontosan mikor és miért az egy igen érdekes történet.

Annyit elöljáróban érdemes tudni, hogy maga a brit királyi család német származású, arról pedig hogy ez a német szál hogyan kapott helyet a brit trónon, egy kicsit többet ide kattintva olvashattok.

A Windsor történethez először is időben vissza kell mennünk Viktoria királynő korába (élt: 1819-1901), ugyanis maga az uralkodó is a német vonalon érkezett. Édesanyja nem beszélt angolul ezért egymás között a német volt a beszélt nyelv és az első időkben mikor a fiatal lány a trónra került, meglehetős német akcentussal beszélte országa nyelvét.

Viktória királynő, 1877 / Alexander Bassano, Public domain, via Wikimedia Commons

A Szász–Coburg–Gotha családnév név szintén Németországból érkezett, amikoris Viktoria (teljes nevén Alexandrina Viktoria) és unokatestvére Albert herceg (eredeti nevén Francis Albert Augustus Charles Emmanuel Saxe-Coburg and Gotha) összeházasodtak.

A népe sem fogadta a fiatal uralkodónőt kitörő lelkesedéssel, először mindenképpen az idegent látták benne, sőt mi több élete során nyolc merényletet is szerveztek ellene, sikertelenül. Idősebb korára azonban sikerült elfogadtatnia magát, sőt mi több, az emberek egyenesen megszerették a végül 63 évig uralkodott a brit trónon.

Viktóriát még életében nagy kerítőnőnek tartottak, ugyanis gyermekeit és unokáit politikai és családi viszonyok mentén különböző európai uralkodói családokba házasította be, ezzel is fenntartva és kiszélesítve a brit királyi család kiterjedt családi kapcsolatrendszerét.

VII. Edvárd király, 1900-as évek / W. & D. Downey, Public domain, via Wikimedia Commons

Viktóriát első szülött fia, VII. Edvárd (uralkodott: 1901-1910) néven követte a trónon, majd halála után, Viktoria unokája, V. György (uralkodott: 1910-1936) került a trónra, aki nem volt különösebben büszke német gyökereire, bár ehhez valószínűleg édesanyjának, Alexandra királynénak (született Alexandra Caroline Marie Charlotte Louise Julia Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg dán királyi hercegnő) is köze lehetett, mivel ő sem különösebben rokonszenvezett a család német ágával.

V. György király az angolt kiválóan, akcentus nélkül beszélte, más nyelveken nem igen tanult meg.

Viktoriának összesen 42 unokája volt, akik közül sokuk komoly európai pozícióba került - mint például az alábbiak - akik ugyebár származásuk okán mind unokatestvérek is voltak:
* V. György aki Nagy-Britannia uralkodója lett (édesapja Viktória királynő első szülött fia VII. Edvárd király volt)
* II. Vilmos aki Németország császára lett (édesanyja Viktoria királynő elsőszülött lánya, Viktóra volt)
* valamint II. Miklós orosz cár (édesanyja, a brit uralkodó, V. György édesanyjának volt a nővére, Dagmar)

V. György angol király (balra) és II. Miklós orosz cár (jobbra), 1913 / Ernst Sandau, Public domain, via Wikimedia Commons

Ebbe az összetett európai családi szövevénybe érkezett azután az I. világháború 1914-ben, a Windsorokat tekintve viszont elsősorban a 1917-es év volt érdekes.

Ezekben a vészterhes időkben Nagy-Britanniában felerősödtek a németellenes hangok és érzelmek, így a német felmenőkkel és német névvel rendelkező brit uralkodói család körül kezdett ritkulni a levegő.

A német II. Vilmos császárt (V. György unokatestvérét) háborús uszítónak, az európai civilizáció eltiprójának, barbárnak állították be, minden ami német volt, elveszítette értékét.

II. Vilmos német császár, 1902 / Studio of Thomas Heinrich Voigt, Public domain, via Wikimedia Commons

V. György királynak nem maradt más választása, minthogy megváljon kompromittáló német eredetű Szász–Coburg–Gotha nevétől, helyette viszont villámgyorsan kellett egy sokkal angolosabban hangzót választania, ami azért nem volt annyira egyszerű.

Sokféle javaslat született, a sorban az elsők között a Plantagenet, azzal az érvvel a háta mögött, hogy V. György király egyenes ági leszármazottja a francia Plantagenet családnak.

Ezután egy kicsit tovább mentek és javasolták a Plantagenet-Tudor-Stuart nevet, hogy egyértelművé tegyék a trónutódlás vonalát, valamint hogy az új elnevezést könnyebben elfogadhatóvá tegyék Angliában, Walesben és Skóciában is.

Ezen kívül felmerült még a Fitzroy és a Guelph elnevezés is, utóbbi szintén német eredettel, mégpedig a mai királyi család egy késő középkori németországi-olaszországi ágára utalva, ami valójában a németes hangzást egyáltalán nem törte volna meg.

Végül a király magántitkára, egy bizonyos Lord Stamfordham volt az, aki a Windsor nevet javasolta, mely akkor jutott eszébe, amikor épp az ezeréves kastély papírjait rendezgette. A javaslatot V. György király és a parlament is szinte azonnal elfogadta, míg az uralkodó sebtében minden német méltóságáról, címéről és kitüntetéséről lemondott.

1917. július 17-én azután a királyi udvar hivatalosan is kiadta a proklamációt, azaz ünnepélyes keretek között kihirdették a névváltoztatást, a brit királyi család elnevezése immár Windsor lett.

V. György király és felesége, Teck Mária, 1914 / Jean Desboutin, Public domain, via Wikimedia Commons

A német anyanyelvű és származású angol nemesi családok neveit szintén ekkoriban változtatták angolosabb csengésűre. Itt van például a szintén német származású Teck család, aki Cambridge-re angolosított és ez nekünk magyaroknak is érdekes lehet, ugyanis Teck Mária (azaz eredeti nevén Victoria Mary Augusta Louise Olga Pauline Claudine Agnes of Teck), aki V. György brit uralkodó felesége volt, magyar vérvonalat is hozott magával a brit uralkodói családba. Erről a történetről többet ide kattintva olvashattok.

Avagy itt van Louis Alexander Battenberg, aki Viktória királynő unokáját, egészen pontosan Alice nevű lányának, szintén Viktória nevű lányát vette feleségül. Ők Battenbergből lettek Mountbattenek. Érdekesség, hogy Louis és Viktória, II. Erzsébet királynő férjének, Fülöp hercegnek a nagymamája és a nagypapája volt, tehát hivatalosan Fülöp egy Mountbatten volt.

Ez a tény II. Erzsébet és Fülöp herceg házasságkötésekor, az akkor éppen miniszterelnöki megbízatását töltő Churchill számára egy megdöbbentő felismerés volt, hiszen egyből az ötlött a fejébe, hogy akkor a brit királyi család hivatalos elnevezése House of Mountbatten-re változik.

Annál is inkább ellene volt e névnek, hiszen Fülöp herceg anyai nagybátyja, egy bizonyos Louis Francis Albert Victor Nicholas (röviden Dickie) Mountbatten kapta az indiai birodalom első főkormányzója pozíciót, ami valójában arról szólt, hogy Dickie felügyelte az 1947-es brit kivonulást Indiából. Azonban hiába alakított ki jó kapcsolatokat vezető politikusokkal, mégsem tudta meggyőzni a muszlim vezetőket az egyesült, független India előnyeiről, ami Churchill szemében egy hatalmas hiba volt.

A korabeli törvények alapján azonban Churchill-nek igaza lett, hiszen az öröklési jog szerint a Windsor család az 1947. november 20-i házasságkötéssel, immáron a Mountbatten nevet vihette tovább, tehát II. Erzsébet 1952. február 6-i uralkodóvá válásakor a dinasztia neve Mountbattenre változott.

Erzsébet és Fülöp, 1947 / Associated Press, Public domain, via Wikimedia Commons

A Mountbatten név felbukkanását megelőzendő, VI. György király, Erzsébet édesapja, még életében határozatot hozott, hogy az 1948-ban született Károly, valamint az 1950-ben született Anna vezetéknevét többé nem használják, hivatalos megszólításuk HRH Prince Charles és HRH Princess Anne legyen, ahol a HRH azt jelenti, hogy His/Her Royal Highness, azaz Ő Királyi Fensége.

Churchill javaslatára a dinasztia elnevezésének dolgát sebtében megtárgyalta a Privy Council, azaz a mindenkori uralkodó szűkkörű tanácsadó testülete, és az uralkodóval, II. Erzsébettel egyetértésben, 1952. április 9-én kihírdették, hogy a királynő, az ő gyermekei, azok leszármazottai és a további generációk a jövőben mint Windsor család és dinasztia legyenek ismertek. A döntéssel Fülöp herceg nem értett ugyan egyet, de sokat nem tehetett.

Viktória királynő utolsó látogatása Írországban, 1900

Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com

Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf

Facebook: Idegenvezetes London
Instagram: @idegenvezeteslondon
X (korábban Twitter): @Idegenvezetes_L

Read more