Botrányos angol történelem: VIII. Henrik felesége és a magyar kapcsolat
Elsőre talán furcsán hangozhat, hogy VIII. Henrik angol király (uralkodott: 1509-1547) első felesége, a spanyol származású Aragóniai Katalin, eredeti spanyol nevén Catalina de Aragón y Castilla (élt: 1485-1536) révén van családi kapcsolat a korabeli Magyar Királysággal (latinul Regnum Hungariae), pedig a történet igaz.
A kapcsolatot pedig nem más, mint I. Mátyás király (születési nevén Hunyadi Mátyás) második felesége, Aragóniai Beatrix (spanyolul Beatriz de Aragón y Chiaromonte, olaszul Beatrice d'Aragona) jelenti, aki a Nápolyi Királyságban született, egészen pontosan Nápolyban.
Korábban írtam már bejegyzést Aragóniai Katalinról, az ő történetét részletesen a következő linken el is olvashatjátok.
Agota
Dióhéjban azonban a következőket érdemes róla tudni, hogy ez a családi történet is összeálljon.
Katalin Spanyolországból származott, Madrid mellett született, édesanyja Kasztíliai Isabella (eredetiben: Isabel de Castilla), édesapja pedig II. Aragóniai Ferdinánd (eredetiben: Fernando de Aragón), spanyol király volt, akik ketten együtt komoly erőt képviseltek a korban, nem csak Spanyolországban de egész Európában. Származása a Trastámara-dinasztia spanyol királyi ágához kötötte.
Maga a Trastámara-dinasztia (eredetiben Casa de Trastámara) egy spanyol királyi dinasztia, melynek elnevezése nem családnév, hanem eredetileg egy területi cím volt Északnyugat-Spanyolországban, a mai térképen Galícia és León határvidékén. II. Henrik kasztíliai király (kisebb megszakítással uralkodott: 1366-1379) volt az első, aki a Trastámara grófja címet viselte, ebből alakult ki a későbbi dinasztianév.
Magának a dinasztiának a története 1369-ben erőszakos hatalomátvétellel indult, tehát nem volt valódi, tiszta legitimációja, így története során mindig is állandó bizonyítási kényszerben élt. Ez nagyban meg is magyarázza a túlzott házasodási és terjeszkedési stratégiájukat, amiről később még lesz szó.
Visszatérve Katalinhoz, az hogy a korban igen magas fokú oktatást kapott egyáltalán nem volt véletlen, ami mellé fanatikusan katolikus nevelése is társult. Talán azt sem túlzás kijelenteni, hogy Katalin nem egy naiv kis hercegnő volt, hanem egy kőkemény dinasztikus projekt terméke, ugyanis a késő középkor-kora újkor királynéi nem magánszemélyekként funkcionáltak, hanem elsődlegesen politikai szerepük volt, azaz egyszerűen mondva jól kellett férjhez menniük, hogy a dinasztiájuk érdekeit minél inkább elősegítsék.
Ez Katalin esetében a spanyol és az angol uralkodói családok között hatalmi egyezséget jelentette Franciaország ellen, házassága maga így volt a szerződés, gyermekei pedig ennek az egyezségnek a folyamatosságát voltak hivatottak biztosítani.
Azt tudjuk, hogy a 16 éves Katalint a terveknek megfelelően 1501-ben feleségül is adták az angol, akkor 15 éves Artúr walesi herceghez, aki VII. Henrik fia volt, a későbbi VIII. Henrik fivére. Ekkor Artúr még csak a trón várományosa volt, ám sajnos egy fél év múlva meghalt, özvegyen hagyva a fiatal Katalint. Hogy a korábban kialkudott hatalmi egyezség ne szenvedjen csorbát, a családok legjobbnak láttak később Henrikhez is hozzáadni a lányt, így 1509-ben, amikor Katalin 24, Henry pedig 18 éves volt, és a fiú éppen megörökölte a trónt édesapjától, házasságot kötöttek.
Az akkor még római katolikus angolok igen megszerették spanyol királynőjüket, aki alkalmanként - Henrik távollétében - még régensként is működött, diplomáciai levelezést is folytatott, és alapjában egy morálisan erős, fegyelmezett hitves benyomását keltette.
Kapcsolatukban a törést azonban a fiú utód elmaradása okozta. Ugyan 1516-ban megszületett lányuk Mária, de ezután már Katalin egyetlen várandósságából sem született életképes utód, több vetélése valamint koraszülése is volt.
Az eredendő ok, amiért VIII. Henrik mindenáron egy fiú utódot szeretett volna, az a trónutódlás biztosítása volt, hiszen ha lánya örökli majd a koronát, annak nagy valószínűséggel külföldről kerül majd házastárs, tehát a Tudor vérvonal azonnal eltűnik és meglehet hogy egy holland, egy francia, egy német vagy akár egy spanyol ház veszi át a hatalmat az országban.
A helyzetet végül egy botrányos válással oldotta meg az uralkodó, mely nemcsak a feleségétől választotta el, hanem az országát is a római katolikus vallástól, ekkor tértek át ugyanis az angolok az anglikán vallásra.
Agota
Most pedig ideje áttérni a Magyar Királyság viszonyaira, mégpedig I. Mátyás király (uralkodott: 1458-1490) idejére, akinek második felesége a már említett, Nápolyból származó Aragóniai Beatrix (élt: 1457-1508) lett.
Ha az Aragóniai név azonnal feltűnt, akkor az nem véletlen, ugyanis Beatrix is ugyanabból a spanyol eredetű Trastámara-dinasztiából származott mint az angol királyné Katalin, csak annak nápolyi ágából. A szőke hajú és a korabeli leírások alapján kifejezetten szépnek tartott Beatrix I. Ferdinánd nápolyi király és Chiaromontei Izabella (olaszul: Isabella di Chiaromonte) fiatalabbik leánya volt.
Náluk a házasságkötésre 1476-ban került sor, miután a 33 éves Mátyás király már több mint tíz éve özvegy volt, első felesége, Podjebrád Katalin (Podjebrád György cseh király leánya) ugyanis 1464-ben gyermekágyi lázban meghalt. Az ekkor 19 éves Beatrix elsődleges szerepe az volt, hogy a Magyar Királyság olasz és spanyol kapcsolatait erősítse.
Beatrix neveltetése a reneszánsz udvari modell szerint zajlott, azaz központi eleme volt a politika, a diplomácia, az etikett és reprezentáció ismerete, mintegy felkészítve a lányt jövendőbeni, valószínűsíthetően királynéi szerepére.
Az olasz származású Beatrix érkezése a magyar udvarba komoly kulturális fordulatot is hozott, hamarosan olasz humanisták, művészek, udvari emberek érkeztek, akiknek szokásai kihatottak az etikett, az öltözködés és az udvar általános ceremóniáira is. A királyné jelenléte nem volt egyértelműen pozitív, ugyanis rendszeresen beleszólt az udvari kinevezésekbe, gátlástalanul támogatta saját embereit és erős befolyást próbált gyakorolni Mátyás döntéseire is. Nem véletlen, hogy ez a magyar főurak jelentős részét irritálta.
Mindamellett a dinasztikus terveket sem sikerült általa teljesíteni, mivel feltehetően meddősége miatt nem tudott gyermeket szülni, Mátyásnak azonban 1473-ban született egy törvénytelen gyermeke, Corvin János, akinek édesanyja Edelpeck Borbála boroszlói osztrák polgárleány volt. Mátyás 1490-es halála után Beatrix minden eszközzel akadályozta Corvin János legitimálását és próbálta megtartani uralkodói pozícióját, melynek érdekében politikailag összejátszott a lengyel Jagellókkal is, de végül mindent elveszített.
A két nő sorsa persze merőben más volt, de abban megegyezik, hogy miután egyikük sem tudta önhibáján kívül teljesíteni a dinasztikus kötelezettségét, azaz hogy fiú utóddal biztosítsa a vérvonal túlélését, mind a kettőjüket félre állították.
Beatrix és Katalin nem csak nevükben hordozták az Aragóniai vonalat, de közeli családtagok is voltak. Beatrix édesapja a már említett I. Ferdinánd nápolyi király (uralkodott: 1458-1494) volt, míg Katalin édesapja II. Aragóniai Ferdinánd spanyol uralkodó (uralkodott: 1479-1516).
A két férfi elsőfokú unokatestvér volt, így a gyermekeik, Beatrix és Katalin egymás másodunokatestvérei egy generáció eltolódással.
Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota idegenvezeteslondon@gmail.com
Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az Idegenvezetés London blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf
Facebook: Idegenvezetes London
Instagram: @idegenvezeteslondon
YouTube: @idegenvezeteslondon
