London titkai: a Fortnum & Mason Royal Blend tea
A britek és a tea kapcsolata hosszú évszázadokra tekint vissza, egészen pontosan I. Erzsébet királynő uralkodásának idejére (1559-1603), aki nem volt más, mint a híres VIII. Henrik király és Boleyn Anna lánya, aki az egykor a londoni Greenwich városrészben álló palotában született.
A kereskedelem fellendítése céljából az uralkodó 1600-ban segített létre hozni a ma már inkább hírhedt semmint híres East India Company-t (azaz a Brit Keleti-India Társaságot), aminek a feladata az árucsere teljes körű lebonyolítása volt, beleértve a tea kereskedelmét is.
A tea kereskedés történetéről ebben a lenti bejegyzésben részletesen is olvashattok.
Agota
A különleges teakeverék, melyről ez a bejegyzés szól, az nem más, mint a londoni luxusáruház, a Fortnum & Mason, Royal Blend teája, azaz a Királyi keverék.
Ha szívesen olvasnátok magáról a Fortnum & Mason több mint 300 éves történetéről, akkor azt az alábbi bejegyzésben megtaláljátok.
Agota
Na de visszatérve a teához, kezdésnek talán érdemes áttekinteni, hogy hogyan is osztályozzák manapság ezt a kellemes élénkítő italt.
Kezdjük azzal, hogy a teáknak hat fő típusa van:
* fehér
* sárga
* zöld
* fekete
* oolong
* puerh
Bár megjelenésük és ízük jelentősen eltérhet, mindegyik ugyanabból a növényből, a Camellia sinensis-ből származik, amelynek két fő alfaja létezik, a Camellia sinensis sinensis, amelyet eredetileg Kínában termesztettek, valamint a Camellia sinensis assamica, amely Északkelet-India, Assam tartomány őshonos növénye.
Felmerülhet a kérdés, akkor vajon mi teszi különbözővé a teákat, ha mind ugyanabból a növényből származnak? A válasz a feldolgozás módjában rejlik, valamint abban, hogy miként szedik le, fonnyasztják, szárítják, sodorják és dolgozzák fel a leveleket. A tea ízét még további tényezők is befolyásolják, például a termesztés körülményei, a földrajzi elhelyezkedés, a tengerszint feletti magasság, a talaj, valamint az végső elkészítési módjuk.
Az alábbiakban az egyes teafajták közötti különbségeket röviden össze is foglalom.
Fehér tea
A fehér tea a teacserje legfelső rügyéből és leveleiből áll, esetenként kizárólag a még ki nem nyílt rügyből, amelyet még a kibomlás előtt szednek le. A leveleket a lehető legkevesebb beavatkozással kezelik és dolgozzák fel, azaz egyszerűen a napon fonnyasztják, illetve kedvezőtlen időjárás esetén meleg, zárt helyiségben. Úgy tartják, hogy a fehér tea antioxidáns-tartalma a legmagasabb valamennyi teafajta közül és az összepöndörödött rügyeket ezüstös színük miatt Silver Tip néven is emlegetik.
Sárga tea
A sárga tea a teacserje fiatal rügyeiből és leveleiből készül, hasonló alapanyagból, mint a fehér és a zöld tea, ám feldolgozása egyedi és ritka. A leveleket a szedést követően enyhén fonnyasztják, majd egy különleges eljárásnak vetik alá, amelyet „sárgításnak” neveznek. Ennek során a leveleket meleg, nedves környezetben letakarva pihentetik, így nagyon lassú, enyhe oxidáció megy végbe. A sárga tea íze általában sima, enyhén édeskés, gyakran mézes vagy gabonás árnyalatokkal, keserűség nélkül. A sárga teát hagyományosan Kínában készítik, kis mennyiségben, ezért a legritkább és legkülönlegesebb teafajták közé tartozik. Antioxidáns-tartalma magas, és gyakran a fehér és zöld teák nemesebb, kifinomultabb, köztes változataként tartják számon.
Zöld tea
A zöld tea nem-oxidáltként írható le, szemben a fekete teákkal, amelyek bizonyos mértékű oxidáción mennek keresztül, ami valójában a levegővel való érintkezés hatására bekövetkező kémiai változás. A leveleket általában fonnyasztják, ami csökkenti az egyes levelek víztartalmát, majd gőzölik vagy hevítéssel szárítják. Az ilyen módon történő hőkezelés során a hő elpusztítja a levélben található enzimeket, ezáltal megakadályozza az oxidációt, így ezt követően a leveleket sodorják, majd véglegesen megszárítják.
Fekete tea
Az úgynevezett ortodox eljárás során a tealeveleket meleg levegőn szétterítve fonnyasztják, majd sodorják. Ez a sodrás megsérti a leveleket, elindítja az oxidációs folyamatot, valamint különböző méretű darabokra töri őket. Ezt követően a leveleket hűvös, párás levegőn terítik szét, és rövid ideig tovább oxidálják, mielőtt hőkezeléssel megszárítják. Ennek hatására a levelek sötétbarnára vagy feketére színeződnek.
Oolong
Az oolong egy nagy levelű, félig zöld tea, amely részlegesen oxidált. A leveleket először fonnyasztják, majd bambuszdobokban forgatják, ami elindítja az oxidációs folyamatot. Amikor az oxidáció mértéke körülbelül 70%-ot ér el, hőkezeléssel megállítják a folyamatot, ezt követően a leveleket többször egymás után hevítik és sodorják, hogy formát kapjanak és megszáradjanak, majd egy utolsó szárítással véglegesítik az ízvilágot.
Puerh tea
A puerh tea a teacserje nagyobb, érettebb leveleiből készül, és feldolgozása alapvetően eltér a többi teafajtáétól. Kizárólag Kína Jünnan tartományából származik, ahol a Camellia sinensis assamica alfajt használják az előállításához. A puerh különlegessége az, hogy érlelt tea, ízvilága nemcsak a feldolgozás, hanem az idő múlásával végbemenő mikrobiológiai folyamatok során alakul ki. A frissen feldolgozott leveleket először fonnyasztják, majd hőkezeléssel rögzítik, ezután sodorják és szárítják. Ezt követően a tea vagy természetes módon, hosszú évek alatt érik (ezt sheng, azaz „nyers” puerhnek nevezik), vagy mesterségesen gyorsított fermentáción megy keresztül (shou, azaz érlelt puerh). Az érlelés során a levelek színe fokozatosan sötétedik, ízük pedig egyre mélyebbé és összetettebbé válik.
Ha azt gondolnátok, hogy végeztük, akkor elárulom, hogy a teák további három szempont szerint is osztályozhatók:
* Származás szerint: például Assam, Kína, Darjeeling
* Levélméret szerint: például az Orange Pekoe amely nagy levelű teát jelöl
* Hozzáadott ízesítés szerint: például az Earl Grey bergamottal ízesítve
Az ízesített teák mindig hagyományos teák, azaz fehér, fekete, zöld, sárga vagy oolong, amelyeket más összetevőkkel, például virágokkal, gyümölcsökkel, gyógynövényekkel és fűszerekkel illatosítanak vagy ízesítenek. Az ízesítőanyagokat a feldolgozás végén adják hozzá.
Na de visszatérve a Fortnum & Mason áruház Royal Blend teájához, első körben azt állapíthatjuk meg róla, hogy fekete teáról beszélünk.
A keveréket először 1902-ben készítettette el a Fortnum & Mason áruház, a néhai Viktória királynő fia, VII. Edvárd brit király (uralkodott: 1901-1910) kérésére. Az uralkodó ugyanis, aki köztudottan élvezte az élet kényelmét, a szép nőket, az étkezést, az italokat és a kifinomult ízeket, arra kérte az üzletet, hogy alkossák meg számára a legfinomabb teát az országban. Nem egy meglévő keveréket keresett, hanem egy új, kizárólag számára összeállított blendet, amely egyszerre tükrözi a brit tea hagyományait és a király személyes ízlését is.
Ebben az időben a Fortnum & Mason áruház már régóta a brit elit egyik legfontosabb beszállítója volt, sőt több mint két évszázados tapasztalattal is rendelkezett a teák válogatásában és keverésében, valamint rendszeresen szállított az udvar számára is különleges élelmiszereket.
A Fortnum & Mason szakemberi nekiláttak a feladatnak és több kísérleti keveréket is készítettek. A cél az volt, hogy olyan teát hozzanak létre, amely:
* elég erős ahhoz, hogy tejjel fogyasztva is megőrizze karakterét
* mégis lágy, kiegyensúlyozott és nem túl erős
* elegáns, amolyan királyi érzetet kelt, nem túl tolakodó ízekkel
Végül egy virgos jegyű, sri lankai/ceyloni Flowery Pekoe és egy testesebb, malátásabb észak-indiai assam fekete tea arányos keveréke bizonyult ideálisnak. Ez a kombináció mézesen lágy, mégis határozott ízvilágot adott, amely megfelelt a király elvárásainak.
A kész teát 1902 nyarán mutatták be VII. Edvárd királynak, az uralkodó pedig elégedett volt az eredménnyel. A keverék hamarosan rendszeres fogyasztásra került a királyi udvarban, a Fortnum & Mason pedig engedélyt kapott arra, hogy a teát Royal Blend néven boltjaiban forgalmazza, ami akkoriban kivételes megtiszteltetésnek számított. A tea gyorsan népszerű lett nemcsak az udvarban, hanem a londoni felsőbb társadalmi körökben is. Jelentősségét tekintve, a Royal Blend azóta is a Fortnum & Mason egyik alapköve.
A teának kellemes, enyhén mézes utóíze van, egy malátás jellegű fekete tea, enyhe citrusos karakterrel, mégis összességében az ízek meglehetősen visszafogottak. A Fortnum & Mason kínálatában, erős teának számít, kicsit talán testes is, de nem hagy száraz érzést a fogakon, ellentétben néhány más, erősebb fekete teával.
Breki is szívesen kóstolja a Royal Blend teakeveréket 😄
Saját tapasztalatom szerint minél többet iszom ebből a teából, annál inkább megszeretem, mert az általam igen kedvelt fekete teáknak ez egy finomabb, visszafogottabb verziója.
Szálas teából egy púpozott teáskanállal (kb. 2 gramm) szükséges egy csésze teához, melyet forró, lobogó, 100 Celsius fokos vízzel kell leönteni és max. 3-5 percig áztatni majd leszűrni.
További olvasnivalók az oldalon a teával kapcsolatban:
Agota
Agota
Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota idegenvezeteslondon@gmail.com
Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf
Facebook: Idegenvezetes London
Instagram: @idegenvezeteslondon
YouTube: @idegenvezeteslondon
borítókép: ©Idegenvezetés London
