Szokatlan londoni gyűjtemény: A legyező múzeum
Londonban rengeteg kisebb-nagyobb gyűjteményt, múzeumot találhatunk, de ezúttal a Greenwich városrészben található Fan Muesum-ra (azaz Legyező múzeumra) esett a választásom.
Az ember első hallásra talán nem is tartja annyira izgalmasnak a rengeteg különféle legyezőt egy rakáson, pedig mint mindennek, ezeknek is történetük van.
A legelső legyezőket hozzávetőleg 3000 évvel ezelőtt készítették a görög, etruszk időkben, de a rómaiak is hasznosnak találták őket. A legyezők korai verziói még nem voltak összecsukhatóak, ez a kényelmi funkció igazából csak jóval később vált általánossá.
Ezek európai megjelenésükkor - a középkorban - elsősorban a felső körökben terjedtek el, ott pedig mint drága játékok vagy státuszszimbólumok szerepeltek. Változatosan drága anyagokból készültek, sokszor használtak hozzájuk elefántcsontot, igazgyöngyöket, teknősbéka páncélt, de díszítették faragott, áttört arannyal, ezüsttel, drágakövekkel.
A 18. század elejére érkeztek meg európába is az összecsukható legyezők, melyek nagy részét a távol-keletről importálták. Hamarosan azonban az olcsóbb verziók is megérkeztek így a felsőbb körök után a kevésbé tehetős rétegek is használatba vehették őket.
A 19. századtól azután híres festők is szívesen pingáltak egy-egy egyedi képet legyezőkre, valamint Párizsban igazi iparág telepedett a minőségi és egyedi legyezőgyártásra. Nem csoda hogy pl. a híres Moulin Rouge mulató táncoslányait is helyben készült hatalmas strucc toll legyezők takarták a színpadon.
Manapság ha legyezőkről beszélünk, elsősorban a kellemes hűsölésre asszociálunk, ez azonban nem volt mindig így. A száj elé tartott legyező lehetővé tette, hogy a hölgyek lopott mondatokat suttoghassanak egymásnak, és a különféle színű és más-más módon tartott legyező rengeteg információt hordozott.
Ma már szinte elképzelni sem tudjuk, hogy milyen érzés lehet, mikor az embert folyton kísérgeti valaki. Talán felesleges magyarázni, hogy a gardedám, vagyis az idősebb női kísérő azért volt mindig a kisasszonyok nyomában, hogy azok még véletlenül se tévelyedjenek el.
A gardedám - mind az utcára, mind pedig az olyan társasági eseményekre, mint a bál és a táncmulatság - elkísérte a hölgyeket, akik így megőrizhették jó hírnevüket. A legyező nonverbális kommunikációs célokra való használata kézenfekvőnek tűnt, hiszen akkoriban nem volt olyan nő, aki ne hordott volna magánál legyezőt.
Feltehetően azonban mindkét nemnek ismernie kellett a legyezőnyelvet, hiszen hiába üzent a hölgy, ha a kiszemeltnek fogalma sem volt róla mit szeretne mondani.
A századforduló tájékán Magyarországon megjelent 'Legújabb és legteljesebb legyező-, kesztyű-, zsebkendő- és színnyelv' című kötet mintegy nyolcvanöt különböző mozdulatot és annak értelmezését sorolja fel, melyek közül a következzenek a legérdekesebbek:
Ügyelnek ránk: vigyázz!
A félig zárt legyezővel jobb fülünket érintjük.
Te vagy az eszményképem!
Az egészen nyitott legyezővel szivünkre, majd ajkunkra mutatunk.
Szivesen leszek arád!
A nyitott legyezőt lapban összecsukjuk.
Miért húzódol tőlem?
A félig nyitott legyezővel a levegőbe köröket irunk.
Megengedem, hogy megcsókolj!
A legyezőt balkézzel félig kinyitjuk, s aztán ajkunkhoz érintjük
Szeretlek!
A jobb kézben tartott legyezőt szivünkre helyezzük.
Komoly-e a szándékod?
A zárt legyezövel a szabadon lévő kézen viselt gyürüre mutatunk.
Választ várok töled!
A zárt legyezővel egyet ütünk a másik tenyérre.
Nem szabad beszélnem!
A legyezőt kinyitjuk s fejünk felett félkört irunk vele.
Kiállhatatlan vagy!
A legyezőt a jobb halántékra emeljük.
Te minden leányt elcsábitasz!
A legyezőt kinyitjuk s a nyél nyilásain át tekingetünk.
Meghalnék ha elhagynál!
A zárt legyező hegyével, mint tőrrel szivünkre mutatunk.
Igen!
Az egész nyitott legyezővel, melyet bal kézben tartunk jobb orczánkat érintjük.
Nem!
Az egész nyitott legyezővel, melyet jobb kézben tartunk bal orczánkat érintjük.
Terhemre vagy nagyon; menj szemeim elől!
A legyezőt a földre ejtjük.
Egyetlen szavadtól függ a boldogságom!
A legyezőt kinyitjuk s két ujjal a középső lapot megfogjuk.
Mindezek fényében nem nehéz elképzelni, hogy a 19. századi bálokon a mesés báli ruhák forgatagában mennyire nehéz lehetett egy épkézláb beszélgetést levezényelni. Afelől semmi kétségünk, hogy félreértések akadtak bőven, bár abban sincs okunk kételkedni, hogy a szerelmesek végül megtalálták a módját, hogy ne csak a legyező segítségével kommunikáljanak.
A londoni Legyező múzeum címe: 12 Crooms Hill, London SE10 8ER
Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf
