Az angol világítótornyok parancsnoksága: a londoni Trinity House
Az Egyesült Királyság mint tudjuk egy szigetország, legutolsó számítások szerint 31 368 km hosszú tengerparttal, ha a fő szigetet körülvevő kisebb szigetek partjait is beleszámoljuk. Ha nem, akkor is 17 000 km-es hossz fölött járunk amely partszakaszokat felügyelni szükséges.
Ez a felügyelet hajózás szempontjából igen fontos, főleg az olyan sziklákkal sűrűn szabdalt partszakaszon, mint amilyen körbeveszi a brit szárazföldet is. A felügyeletetet elsősorban világítotornyok biztosítják, melyek fény (és alkalmanként hangjelzés) mellett navigálják a tengeri járműveket.
Világítótorony a brit partok mentén nagyjából 350 db található, ezeknek pedig szükségük van egy-egy helyi központra.
* Anglia, Wales és a Csatorna-szigetek partjainál mintegy 60-65 világítótorony működik, amelyeket a londoni Trinity House tartja fenn
* Skócia és a Man-sziget körül 208 világítótorony van, ezeket az edinburgh-i Northern Lighthouse Board üzemelteti és tartja karban
* Észak-Írország és az Ír Köztársaság partjainál további 70-80 világítótorony-állomás van, amelyeket a Commissioners of Irish Lights kezeli, központja Dún Laoghaire városka, Dublin közelében
A londoni Tower Hill metrómegálló tőszomszédságában található Trinity House (nevének magyar jelentés: Szentháromság Háza) jótékonysági szervezetként működik, amely a hajózás és a tengerészek biztonságát szolgálja. Oktatással, támogatással és jóléti programokkal segíti a tengeri közösséget, miközben törvényben meghatározott általános világítótorony-hatóságként megbízható, hatékony és költségtakarékos navigációs szolgáltatásokat biztosít minden hajós biztonsága érdekében.
A szervezet története igen régre nyúlik vissza, ugyanis a hivatalos iratok szerint 1514-ben VIII. Henrik király (uralkodott: 1509-1547) alapítólevelet adott ki egy tengerészcéh számára, amelynek teljes, rendkívül hosszú neve a következő volt: The Master Wardens and Assistants of the Guild Fraternity or Brotherhood of the Most Glorious and Undivided Trinity and of Saint Clement in the Parish of Deptford Strond in the County of Kent, azaz magyarul A Legdicsőségesebb és Oszthatatlan Szentháromság és Szent Kelemen Céhének vagy Testvériségének Mestere, Felügyelői és Segédei, Deptford Strond plébániáján, Kent megyében, mely hosszú és kacifántos elnevezés egyébként a mai Trinity House hivatalos jogi neve mind a mai napig.
Maga ez a testvériség már VIII. Henrik ideje előtt is ismert volt, elsősorban önként vállalt kötelességének tekintette a bajba jutott tengerészek, valamint özvegyeik és eltartottjaik gondozását és Deptfordban működött, mely ma London egyik keleti kerülete. Akkoriban 21 jótékonysági alapon, alamizsnákból fenntartott házat üzemeltetett elsősorban az idős és rászoruló tengerészek, valamint családjaik számára biztosított lakhatást.
Az idők során ez a testvériség számos ingatlant és földbirtokot is vásárolt, örökölt, épített és tartott fenn jótékony céljaira, ahonnan extra jövedelmere tehettek szert, hogy az ellátottak körét bővíthessék. Ezeknek a birtokoknak egy része még a mai napig is a Trinity House szervezet birtokában van és a mai napig is termeli nekik a különböző forrásokból származó jövedelmeket.
A testvériség központi épülete Deptford városrészben, egy háromszög alakú telken állt, a Temze közelében, mígnem az eredeti falakat 1660-ban lebontották és a teljes épületet újjáépítették, bár ez 1788-ra ismét romossá vált. Ekkor újra lerombolták és ugyanott újjáépítették, míg végül a lakókat 1863 körül végleg kiköltöztették, az épületeket pedig bérbe adták. Ebből az eredeti épületből származó kereskedői jelvényeket a mai épület könyvtárának színes üvegablakain megtaláljuk, bár a deptfordi birtokból mára már semmi sem maradt.
Az egyik igen fontos, a mai napig is működő, 1660-ból származó birtok a londoni Southwark városrészben működő Trinity Village, mely gyakorlatilag ma egy 400 háztartásból álló portfólió és az innen származó bevétel adja a Trinity House jótékonysági alapjának egyik fő forrását.
Ugyanígy ide tartozik pl. egy 1720-ban, végrendelet által örökölt, nagyjából 229 hektárnyi mezőgazdasági terület is Lincolnshire megyében, a közeli, 2300 fős lakosú Goxhill nevű faluval együtt.
Az 1800-as évek közepére azonban a komoly méretűre hízott kereskedelmi flottával igencsak megugrott az ellátásra szorulók száma is, ekkoriban 8766 nyugdíjast látott el a Trinity House, ami komoly anyagi terhet rótt rá. A jelenlegi ellátottakról nincs számszerű adat, azonban azt tudni lehet, hogy az alapítvány több mint 4 millió fontot fordít (azaz kb. azaz kb. 1,77 milliárd forintot) a tengerészek és családjaik biztonságára, jólétére és képzésére.
Nos visszatérve a történelmi idővonalhoz, miután 1514-ben VIII. Henrik király kiadta alapítólevelét a Trinity House számára, utóda, I. Erzsébet királynő (uralkodott: 1558-1603) már arra is felhatalmazta a segítő szolgálatot, hogy az Anglia és Wales területén világítótornyokat és egyéb tengeri jelzéseket építsen a hajósok védelme érdekében, sőt 1594-ben az alapítvány megkapta a királynőtől a Temzén a kizárólagos ballasztolási jogot is.
Ez a ballasztolás annyit tesz, hogy maga a ballaszt a hajók stabilitását biztosító súly, általában kő, homok vagy más nehéz anyag, amelyet akkor raknak a hajóba, amikor nincs elegendő rakomány a megfelelő merüléshez. A Temzén közlekedő hajóknak gyakran volt szükségük ballasztra, különösen amikor üresen érkeztek vagy távoztak, ezért a szolgáltatásért pedig a Trinity House fontos bevételhez jutott, ami működését is nagyban segítette.
A következő uralkodó, I. Jakab király (uralkodott: 1603-1625) már a kötelező hajókalauzolással kapcsolatos kizárólagos jogokat is rájuk ruházta 1604-ben, mely újabb komoly bevételhez juttatta a szervezetet, majd még szintén az ő uralkodása alatt meg is épületek az első világítótornyok kelet-Anglia partvidékén.
Időközben a Trinity House épülete is költözésre kényszerült és a korabeli döntések alapján 1660-ban beköltözött a ma már óvárosként számontartott City of London területére, ott is a Water Lane-re, a Tower of London közelébe. Sajnos az 1660-os nagy londoni tűzvész ezt az utcát sem kímélte, az épület kiégett, bár később újjáépítették. Itt lent egy rövid ismertetőt olvashattok magáról a City of Londonról.
Agota
A szervezet pedig 1676-ban egy igen nagynevű Mastert, azaz vezetőt kapott, ugyanis csatlakozott hozzájuk a neves naplóíró és haditengerészeti adminisztrátor, Samuel Pepys, aki többek között az 1660-as nagy londoni tűzvész élő krónikása is volt. Magáról a katasztrófáról bővebben idelent olvashattok.
Agota
Időközben a világítótornyok építésének a technológiája is fejlődött, 1698-ban az angolok megépítették Európa első sziklára tervezett világítótornyát, ami azonban sajnos 1703-ban egy viharban elpusztult.
Hamarosan, mégpedig 1715-ben újabb komoly csapás érte a jótékonysági egyesületet, a korábbi tűz után újáépített központi épületük ismét porig égett, így az újáépítés során már egy másik helyszínt, a mai helyszínt választották, ahová 1796-ban tudtak végül beköltözni.
A következő nagy léps az volt, amikor 1803-ban a londoni Blackwall városrészben, azaz a város keleti felén, az East India Docks és Poplar városrészekhez közel, a Trinity House műhelyeket alakított ki a mérnökeinek, amik azután hamarosan a világítótorony-őrök képzési helyszínévé is válnak.
A világítótornyokba az elektromos világítás 1858-ban érkezett meg, előtte elég változatos módokon oldották meg a fénnyel való jeladást, pl.:
* nyílt tűzeket gyújtottak a tornyok tetején, melyeket szénnel tápláltak, bár ezek elég gyenge fényt adtak
* gyertyát és olajlámpát használtak, melyhez a korai időben állati zsírt vagy növényi olajat használtak
* repceolaj és ásványolaj lámpák terjedtek el, mert a repceolaj tisztább fénnyel égett, majd később megjelentek az ásványolaj alapú üzemanyagok is
* Argand-lámpa, mely egy hengeres kanócot és üvegburát jelent, így stabilabb, erősebb fényt adhattak az olajlámpákkal
* Fresnel-lencse, mely koncentrálta és messzebbre vetítette a fényt
A II. világháborús német bombázások London felett sajnos újra a Trinity House épületének életét nehezítették, ugyanis bombatalálat miatt szinte a teljes épület kiégett, melyet csak 1953-ra sikerült korhű módon helyreállítani.
A személyzetet 1989-re szint minden világítótoronyból kivonták, ugyanis a teljes rendszert automatizálták és immár személyzet nélkül működik minden torony a Trinit House felügyelete alatt, sőt 1991 óta napelemeket is telepítettek számos toronyra.
A technika fejlődése okán 2002-ben megjelent a Differential Global Positioning System (DGPS), azaz a Differenciális Globális Helymeghatározó Rendszer hálózata, amelyet a Trinity House-hoz hasonló Általános Világítótorony-hatóságok működtettek azért, hogy a hagyományos GPS rendszer pontosságát földi korrekciós rendszerekkel méginkább elősegítsék. Ezt a DGPS rendszert 2023-ban vonták ki a forgalomból az Egyesült Királyságban.
A ház újkori történetének egyik fontos eseménye, hogy 2011-ben Ő Királyi Fensége Anna hercegnő, II. Erzsébet lánya lett a Trinity House mestere, azaz vezetője, aki inkább mint patrónus van jelen és nem mint hivatásos tengerész, a brit királyi családban ugyanis hagyomány, hogy egyes tagjai haditengerészeti vagy hajózási intézményekhez kötődnek, mely részben a szigetország történelmi tengeri hatalmi szerepéből fakad.
Maga a Trinity House épülete egyébként bizonyos napokon vezető mellett látogatható, így 2026 elején volt nekem is szerencsém odabent járni, szétnézni és igen érdekes történeteket hallgatni a jótékonysági társaság és az általuk ellátott változatos, tengerhez köthető tevékenységek támaköréből.
Ha kedvetek volna nektek is részt venni egy ilyen sétán, akkor a hivatalos weboldalt érdemes figyelni, azon belül is ezt az oldalt.
Odabent az épület két szintes, benne fogadótermekkel, értékes festményekkel, szobrokkal, különleges hajó- és világítótorony modellekkel és a napi munkához szükséges irodai szobákkal.
Az épületbe lépéskor, az előcsarnokban sokminden más mellett találkozhatunk a HMS Prince Royal nevű hajó méretes makettjével is, mely háromfedélzetes angol hadihajó a kor egyik legnagyobb és legerősebb hadihajójának számított és 1610-ben készült Woolwich-ban a mai kelet-londoni városrészben, I. Jakab király uralkodásának idején. A hajó részt vett az angol-holland tengeri konfliktusokban, de 1639-ben a spanyol hajóhad ellen is, nevét pedig a trónörökösről kapta, a korabeli walesi hercegről, aki I. Jakab király elsőszülött fia volt, Henry Frederick.
Ugyanígy, az előtérben található egy másik hajómodell, Drake kapitány hajója, a Golden Hinde, melyet 1575 körül építettek Angliában és amelynek másolata megtalálható és látogatható is a London Bridge szomszédságában. Erről a hajóról idelent olvashattok bővebben.
Agota
Az emeletre egy impozáns széles lépcsősor vezet, odafent pedig a csodálatos fogadótermeket találjuk.
A folyosóról beléphetünk egy igen impozáns történelmi terembe, melynek neve Court Room (azaz Tanácsterem) és a a Trinity House irányító testületének, a Court of Elder Brethren-nek az ülésterméül szolgál. Itt hozzák meg a stratégiai és intézményi döntéseket a világítótornyok, bóják és navigációs rendszerek működtetéséről, valamint a jótékonysági tevékenységről.
A belső tér nagyon szépen de visszafogottan díszített, a falakat tengeri témájú festmények és portrék díszítik, köztük brit admirálisok és történelmi személyiségek arcképei, mint pl. VIII. Henrik király, I. Erzsébet királynő, Horatio Nelson admirális, III. György király is. Az itt található szőnyeg a második legnagyobb, egy darabből szőtt szőnyeg a brit szigeteken, a legnagyobb a Windsor kastélyban található.
Ugyanezen a szinten található egy kisebb Luncheon Room avagy magyarul az ebédlőterem, ahol ceremoniális ebédeket, fogadásokat és díszvacsorákat tartanak. A falakat tengeri témájú festmények és portrék díszítik és nagyjából 20 fő befogadására alkalmas.
Ugyanitt található egy Reading Room is, azaz egy kisebb olvasószoba, mely egyszerre könyvtár, történeti gyűjtemény és kisebb rendezvények tere is. A falakon tengeri témájú festmények, térképek és portrék láthatók, amelyek a brit navigáció történetét mesélik el, valamint található itt egy jelentős tengeri szakirodalmi gyűjtemény, beleértve navigációs, világítótorony-építési és hidrológiai dokumentumokat is.
A szobában őrzött kincsek között található Sir Winston Churchill díszegyenruhájának vállapja is, ugyanis 1908-ban, amikor a Board of Trade azaz a Kereskedelmi Tanács elnöke volt, beválasztották a Trinity House Elder Brother közösségébe is, azaz a vezető testület teljes jogú tagja lett.
A képen szereplő vállap a Trinity House díszegyenruhájának hivatalos alkalmakkor viselt vállapja, angolul epaulette-je. A formája és a vastag arany zsinórdíszítés alapján is látható, hogy ez nem hétköznapi szolgálati darab, ugyanis a nagy, sodrott arany perem és a lelógó arany bojt a magas rangú, ceremoniális viseletek jellegzetessége. A középső hímzett pajzson a Trinity House címere látható, a négy mezőben a világítótornyokra utaló motívum jelenik meg, ami a szervezet navigációs hatósági szerepét jelzi.
Az utolsó terem a Library, azaz a Könyvtár szoba volt, bár első ránézésre nem volt benne egyetlen könyv sem, ugyanis azok mind a falpanelek mögött voltak elrejtve. Különösen értékesek a korai Court Minute könyvek, ezek ugyanis a testületi ülések kézzel írott jegyzőkönyvei, amelyekből pontosan rekonstruálható, hogyan szabályozták a Temze hajózását, hogyan vizsgáztatták és engedélyezték a hajókalauzokat, vagy miként finanszírozták az alamizsnaházakat.
Az üvegeken korai mesterek, wardensek és kereskedők jelvényei láthatók, ezek a panelek gyakorlatilag az első Trinity House vezetőinek megőrzött heraldikai lenyomatai.
A teremben kiállított ezüst tárgyak nem pusztán dísztárgyak, hanem a szervezet jogi és történeti státuszát jelképezik, a mai napig is előkerülnek a díszvacsorákon, mint pl. a nagy, lapos ezüst tálak. Sok darab adományként került a gyűjteménybe, vagy korábbi Masterek vagy tengeri tisztek hagyatékából származnak.
Ha különleges vakációra vágytok, akkor esetleg célba vehettek néhány speciálisan átalakított és otthonossá tett világítótornyot, melyekről bővebb információt ide kattintva találtok.
Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com
Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az Idegenvezetés London blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf
Facebook: Idegenvezetes London
Instagram: @idegenvezeteslondon
YouTube: @idegenvezeteslondon
borítókép: ©Idegenvezetés London
