Különleges Anglia: honnan ered a bank holiday elnevezés
Angliában a munkaszüneti napok hivatalos elnevezése bank holiday, amit valahogy úgy fordíthatnánk magyarra, hogy a napok amikor a bankok zárva vannak.
Azonban ezeken a napokon nem csak a bankok vannak zárva, hanem a központi és helyi közigazgatási irodák, a különféle hivatalok, a bíróságok, a normál háziorvosi rendelők, az iskolák, a könyvtárak sőt a Royal Mail, azaz az országos postaszolgálat sem végez kézbesítést.
Nyitva van azonban a boltok jelentős része, a szupermarketek, a bevásárlóközpontok is, bár általában rövidített nyitvatatással. Ugyanígy látogathatóak a pubok, az éttermek, a kávézók a hotelek, a múzeumok, a galériák és a turisztikai látványosságok nagy része.
Ugyanígy természetesen a tömegközlekedés sem áll le, bár az igaz, hogy gyakran vasárnapi vagy módosított menetrend szerint járnak, és a bank holiday hétvégéket előszeretettel használják nagyobb karbantartási munkákra is.
2026-ban a következő napok számítanak bank holiday napnak Angliában:
* Január 1. csütörtök - Újév napja
* Április 3. péntek - Nagypéntek
* Április 6. hétfő - Húsvét hétfő
* Május 4. hétfő - Május eleji munkaszüneti nap
* Május 25. hétfő - Tavaszi munkaszüneti nap
* Augusztus 31. hétfő - Nyári munkaszüneti nap
* December 25. péntek - Karácsony
*December 28. hétfő - Boxing Day (december 26.) helyettesítő munkaszüneti napja
A bank holiday szokása mögött egy meglehetősen érdekes történet áll, aminek megismeréséhez vissza kell menjünk egészen a középkorig.
A középkori Angliában a munkaszüneti napokat még nem holidays, hanem szó szerint holy days, azaz szent napok jelentették. A keresztény naptár számos ünnepén a vallási előírások szerint nem volt szabad rendes munkát végezni, így az emberek templomba mentek, ünnepeltek, ettek-ittak, vásárokon és közösségi eseményeken vettek részt.
A reformáció után ezeknek az ünnepeknek a számát jelentősen csökkentették, ugyanis a reformáció egy 16. századi keresztény vallási megújulási mozgalom volt, amely a római katolikus egyház tanításait, gyakorlatát és hatalmát bírálta. A változás 1517-ben Luther Márton fellépésével indult meg látványosan, ugyanis a reformátorok többek között az egyházi visszaéléseket, a búcsúcédulák árusítását és a pápa tekintélyének egy részét vitatták. Ennek eredményeként Nyugat-Európa kereszténysége kettészakadt, a római katolikus egyház mellett létrejöttek a protestáns egyházak, például a lutheránus és református irányzatok, melyből később Angliában kialakult az anglikán egyház is.
Agota
A reformáció okán tehát a 16. században több tucat korábbi egyházi ünnep tűnt el a hivatalosan megtartandó napok közül, így a 18-19. századra már jóval kevesebb munkaszünet maradt, miközben az iparosodás egyre kötöttebb és hosszabb munkaidőt hozott. A korábban megszokott, mezőgazdasági és vallási ünnepekhez igazodó munka-pihenés ritmusa felborult, és sok munkavállalónak nagyon kevés rendszeres szabadideje maradt.
Érdekes módon az 1694-ben alapított Bank of England, az ország központi bankja, korábban sokkal több szabadnapot tartott meg, az 1800-as évek végén még kb. 33 szent napon és vallási ünnepen zárva tartott.
1834-ben azonban hatalmas váltás érkezett, ugyanis ezeket a szabadnapokat drasztikusan négy napra csökkentették:
* Nagypéntek (Good Friday)
* Május 1.
* Mindenszentek (november 1.)
* Karácsony napja (Christmas Day - december 25.)
Érdekes adalék, hogy a viktoriánus pénzügyi rendszerben a váltóknak (bill of exchange és promissory note) pontos esedékességi napjuk volt. Ha egy fizetés hétfőre esett, a jogosult csak azon a napon követelhette a teljesítést így egy bank nem mondhatta egyszerűen azt, hogy „sajnos ma szabadnapunk van, majd holnap kinyitunk”.
Más munkáltatók dönthettek úgy, hogy adtak egy szabadnapot az alkalmazottaiknak, a bankok azonban nem tudtak bezárni, amíg az ügyfeleknek törvényes joguk volt az adott napon a váltó vagy más pénzügyi kötelezettség teljesítését követelni.
Ennek a problémának a feloldására 1871-ben elfogadták a Bank Holidays Act-et (a Banki ünnepnapokról szóló törvényt), melynek lényege az lett, hogy a kijelölt napokon a bankokat zárva lehetett tartani, és az aznap esedékes váltók és fizetések teljesítése a következő megfelelő munkanapra került át. Innen származik a név is, mert jogilag először valóban a banki és pénzügyi tranzakciókat kellett leállítani ahhoz, hogy valódi, az egész országra érvényes munkaszünet lehessen.
A reform mögött Sir John Lubbock állt, egy bankár, parlamenti képviselő, természettudós, régész és antropológus, aki családja londoni bankját vezette, és később jelentős szerepet játszott a brit bankszektor több intézményében is. Még maga Charles Darwin is a köreihez tartozott, sőt ő tette széles körben használatossá a Palaeolithic (paleolitikum, vagyis őskőkorszak) és Neolithic (neolitikum, vagyis újkőkorszak) elnevezéseket is.
