Külöleges London: November 5. Bonfire Day

Már napok óta tűzijátékok hangjától zeng a város, de mi lehet az oka annak, hogy ilyenkor a londoniak úgy érzik, mindent fel kell gyújtaniuk, de legalábbis az égre kell lövöldözniük? A november 5-i Bonfire Night történetéhez egészen 1603-ig kell visszamennünk, amikor egy skót király örökölte meg az angol trónt.

I. Erzsébet királynő (uralkodott: 1533-1603) halála után VI. Jakab skót király, I. Jakab angol király (uralkodott: 1603-1625) néven Anglia uralkodója is lett, az angol katolikusok közül pedig sokan abban reménykedtek, hogy az új király alatt végre szabadabban gyakorolhatják a vallásukat. Jakab anyja, Stuart Mária maga is katolikus volt, így érthető, hogy akadtak, akik engedékenyebb politikát vártak a fiútól is, a remények azonban hamar szertefoszlottak, és egy Robert Catesby nevű warwickshire-i katolikus nemes 1604 májusában előállt a tervvel, amelyet ma Gunpowder Plot, vagyis puskaporos összeesküvés néven ismerünk.

A hagyományok szerint a parlament ünnepélyes megnyitóján a király, a lordok, azaz a felső ház tagjai és az alsóház tagjai egy helyen gyűltek össze, Catesby és társai pedig a tervek szerint a Lordok Háza alatt akarták felrobbantani a nagy adag puskaport, majd a robbanást követő zűrzavarban a király lányát, Erzsébet hercegnőt is kézre akarták keríteni, hogy majd őt ültethessék apja helyett a trónra.

A tervek eddig voltak igazán kidolgozva, mert arról már jóval kevesebbet egyeztettek, hogy hogyan is irányítanák utána az országot.

1605 márciusában sikerült is kibérelniük egy közvetlenül a Lordok Háza alatti raktárhelyiséget, majd ide hordták be a 36 hordó puskapor, amelyet a kíváncsi szemek elől tűzifával takartak el. A puskapor begyújtását a yorki születésű Guy Fawkesra bízták, aki korábban a spanyolok oldalán harcolt a németalföldiek ellen, és katonaként értett a puskaporhoz. Az üggyel kapcsolatban rendszeresen John Johnson néven mutatkozott be, és az összeesküvésben szintén részt vevő Thomas Percy szolgájának adta ki magát.

William Parker, Monteagle bárója, a felsőház tagja azonban 1605. október 26-án, 10 nappal a parlamenti megnyitó előtt kapott egy névtelen levelet, melyben a levélíró azt tanácsolta neki, hogy találjon valamilyen kifogást, és maradjon távol a parlament megnyitójától, mert az ott összegyűltekre súlyos csapás vár.

Monteagle a levelet azonnal Robert Cecilhez, Salisbury grófjához, a király egyik legfontosabb miniszteréhez és bizalmasához vitte, azonban az összeesküvők időközben szintén értesültek a figyelmeztetésről, de hogy vajon ki írhatta, az a mai napig nem derült ki, viszont az eredeti levelet a brit Nemzeti Levéltár őrzi.

A parlamenti megnyitó előtti napon, 1605. november 4-én az első épület átvizsgálás során már találkozott az őrség Guy Fawkesszal, és a feltűnően nagy rakás tűzifát is látták, de akkoriban még elfogadták a férfi jól kitalált magyarázatát a helyzetre. A második kereséskor, azaz 1605. november 4-ről 5-re virradó éjjel viszont Sir Thomas Knyvett és Edward Doubleday emberei megtalálták a tüzifa alatt a puskaport is, Fawkes-t pedig a helyszínen letartóztatták.

A két férfi egyike Sir Thomas Knyvett királyi udvaronc és Westminster alsóházi képviselője volt, akinek a Whitehall- és a Westminster-palota felügyelőjeként az épületek biztonsága is a feladatai közé tartozott, ezért ő vezette az éjszakai keresést. Knyvett 1607-ben bárói rangot kapott, amelyben az összeesküvés leleplezésében játszott szerepe is közrejátszhatott.

Edmund Doubleday, Knyvett közeli barátja volt, szomszédja és munkatársa, aki elsősorban okiratok készítésével foglalkozott, majd a királyi pénzverdében dolgozott. Egy 1631-ben megjelent beszámoló szerint Fawkes úgy megszorította Doubleday bal kezének ujjait, amikor az megpróbálta őt megmotozni, hogy Doubleday már a tőréhez nyúlt, ám végül inkább földre vitte Fawkes-t, és a többiekkel együtt a férfi zsebében talált harisnyakötőkkel kötözte meg.

Fawkes-t ezután a Tower of Londonba vitték, aki eleinte kitartott az álneve mellett, és a társai nevét sem árulta el, 1605. november 6-án azonban I. Jakab király engedélyezte a kínvallatását.

A nyolc életben maradt összeesküvő perét 1606. január 27-én tartották a Westminster Hallban, azaz a Parlament épületének nagy csarnokában, melynek során mindannyiukat felségárulásért halálra ítélték. Négyüket 1606. január 30-án a régi Szent Pál székesegyház mellett végezték ki, ám Fawkes-t és három társát másnap Westminsterben, az Old Palace Yardon.