London titkai: Chelsea Physic Garden a város gyógynövénykertje
London egy majd 2000 éves város és hosszú története során meglehetősen sokáig a természetes gyógymódok jelentették a túlélés egyetlen esélyét, egy-egy betegség vagy járvány idején.
A városban természetesen több gyógynövénykert is létesült, de ezek közül a legrégebbi mindenképpen a Chelsea Physic Garden, azaz a londoni Chelsea városrész történelmi gyógynövény- és botanikus kertje.

Hivatalosan 1673-ban alapította a Worshipful Society of Apothecaries of London, vagyis a londoni patikusok céhe azért, hogy a tanoncok valódi növényeken tanulhassák meg felismerni a gyógyszerként használható fajokat és azok alkalmazását. A kert ma is ugyanazon a Temze melletti területen fekszik Chelsea-ben, mint eredetileg, ami jelenleg nagyjából 1,6 hektár.
A physic angol szó itt nem a fizikára utal, ugyanis az a régi angol használatban a természet, illetve a gyógyítás és az orvoslás tudományához kapcsolódott, a physic garden pedig olyan kertet jelentett, ahol elsősorban oktatási és gyógyászati célból termesztettek és tanulmányoztak növényeket. Ezekből a kertekből fejlődtek ki később a modern botanikus kertek is.
A kert létrehozásának ötlete 1673. október 9-én vált realitássá, amikoris a londoni patikusok 61 évre kibérelték a Temze partján fekvő területet Charles Cheyne (élt: 1625-1698) angol földbirtokos és politikustól, aki a 17. század második felében Chelsea földjeinek jelentős részét birtokolta.
A helyszín tudatos választás volt, ugyanis a Temze folyó nemcsak a közlekedést és a növények szállítását könnyítette meg, hanem a kert mikroklímájához is jelentősen hozzájárult. Néhány évvel később már magas falakat is emeltek köré, amelyek védelmet adtak a szél ellen és bent tartották a meleget. Ez az akkoriban kialakított különleges mikroklíma a mai napig is a kert egyik legfontosabb sajátossága.
Már az első évtizedekben meglepően komoly botanikai gyűjtemény alakult itt ki, 1679-re mintegy 1200 különböző növényt tartottak számon, köztük sok dél-amerikai, kelet-indiai és nyugat-indiai eredetű fajt, majd 1680-81 környékén elkészült az első fűtött növényház is, melyet fa- vagy széntüzelésű kályhával fűtöttek.

1682-ben John Watts, patikus és botanikával foglalkozó szakember volt a Chelsea Physic Garden első hivatalos vezetője/kurátora, aki kapcsolatba került Paul Hermann-nal, a holland Leiden városban működő egyetem botanikus kertjének professzorával. Ebből az ismeretségből aztuán kinőtt egy nemzetközi növény- és magcsere-rendszer, melynek keretében a Chelsea Physic Garden több száz botanikus kerttel és egyetemmel cserélget növényi anyagot világszerte.
A kert történetének egyik legjobb sztorija Sir Hans Sloane-hoz (élt: 1660–1753) kapcsolódik, aki egy ír származású orvos, természettudós, botanikai gyűjtő és műgyűjtő volt, a 17-18. századi brit tudományos élet egyik meghatározó alakja, nevét a mai napi is őrzi a londoni Sloane Square és Sloane Street is. Élete során hatalmas magángyűjteményt épített fel könyvekből, kéziratokból, növény- és állatpéldányokból, érmékből, régészeti tárgyakból és más kuriózumokból, mely halálakor a nemzetre szállt és később ez lett a londoni British Museum egyik alap gyűjteménye.
