Londoni top 10: a Westminster Abbey története
A Westminster apátság London egyik legismertebb épülete, de történelmét és funkcióját tekintve talán az egyik legösszetettebb épület a világon, tartanak itt királyi esküvőket, koronázásokat, de a nemzet számos nagyja is itt van eltemetve sőt az ismeretlen katona emlékműve is a falak között található.
A Westminster apátságnak manapság is része az egykori Benedek-rendi szerzetesek Szent Péter apátsága, ugyanis a mai apátság megépítése előtt már működött itt egy kolostor, melyet Hitvalló Eduárd (Edward the Confessor, 1005 - 1066) a 11. században építtetett újjá.
Közvetlenül ennek az eredeti apátságnak a szomszédságában álmodta meg Eduárd király a saját apátsági épületét, mely nevét gyakorlatilag az elhelyezkedése után kapta, ugyanis az akkoriban létező London városán kívül, nyugati irányba esett a helyszín, így lett West Minster.
Sajnos Eduárd király már csak temploma felszentelését érhette meg, mert a következő héten meg is halt. Az őt követő uralkodó, II. Harold (1022-1066) lett, akinek a koronázási ceremóniáját már az új templomban, a Westminster apátságban tartották, január 6-án. Viszont Harold sem volt sokáig uralmon, ugyanis megérkezett a normann Hódító Vilmos (William I the Conqueror, 1066-1087), aki 10 hónappal később a hastings-i csatában megölte Haroldot és átvette Anglia trónját.
Hódító Vilmos koronázása 1066. december 25-én szintén a Westminster apátságban történt, mégpedig olyan formán, ahogyan azt a Rómában álló Szent Péter-bazilikában vezényelték volna. Azonban a templom még ekkor sem volt teljesen készen, gyakorlatilag folyamatosan építették és bővítették.
Ahogyan a Westminster apátságot a mai nap is ismerjük, az már a 13. századból származik, amikor a régi templom egy részét III. Henrik király (1207-1272) utasítására elbontották és a kereszthajókat, valamint az apátság keleti oldalát bővítették. Önmagában Henrik nem volt egy igazán jó uralkodó, eléggé szertelenül költekezett és uralkodása alatt a legtöbb pénzt éppen magára a katedrálisra költötte.
