A londoni National Gallery kincsei: George Stubbs - Whistlejacket
A londoni National Gallery bővelkedik kincsekben, de mert az épület igazán hatalmas, egy-egy látogatás alkalmával - helyismeret nélkül - nem egyszerű minden igazán fontos képet megtalálni. Ehhez nyújtok segítséget ezzel a művészeti sorozattal, melyben a képtár kincseit vesszük szemügyre.
Folytassuk a sort az angol festő George Stubbs (élt: 1724-1806) csodálatos festményével, melynek címe Whistlejacket (1762 környéke) és a galériában a 34-es teremben megtekinthető.
Akinek van szerencséje a festményt a maga valóságában látni, annak biztosan az a legelső gondolata, hogy milyen monumentális méretekkel is rendelkezik. Nem is csoda, ugyanis a kép maga valóban elképesztő méretekkel bír, egészen pontosan 2,92 x 2,46 méter.
Az állat, akit szinte életnagyságban ábrázolt a festő az 1750-60-as évek ünnepelt versenylova volt, a neve pedig a szinte lefordíthatalan Whistlejacket. Maga a név eredete azonban érdekes, ugyanis Yorkshire megyében akkoriban egy gin tartalmú helyi ital neve volt whistle-jacket, melyet a korban megfázás elleni gyógyszerként is használtak. Ha a gin mellett melasszal készítették, akkor az ital színe megváltozott és nagyon hasonlított ennek a festményen megörökített lónak a színére.
Az állat gazdájának, egy bizonyos Charles Watson-Wentworth-nek, Rockingham 2. márkijának temérdek pénzt nyert a különböző versenyeken, aki hálából ezt a monumentális méretű képet rendelte róla. A férfi egyébként államférfi és mágnás volt, sőt mi több, ugyan csak másfél évre, de miniszterelnöke is volt az országnak.
Whistlejacket egy igen különleges, gesztenyeszínű mén volt, ereiben Arabs vér csörgedezett, sörénye és farka azonban lenszínű volt. Úgy tartják, hogy pontosan ez a vadon élő arabs fajták színösszeállítása is, azonban ő 1749-ben már Sir William Middleton ménesében született, a báró legjobb lovaként.
A ló 3 éves kora után már rendszeresen versenyzett, hat éves pályafutása alatt mindössze négy versenyt veszített csak el. Futni remekül tudott, azonban nem volt könnyen kezelhető, köztudottan elég temperamentumos volt.
A festmény a fennséges állatot 13 éves korában, csodálatosnak, de magányosnak ábrázolja, nincsenek a háttérben emberek de még táj sem. A fókuszban a ló áll, a csillogó szőrével, a repülő sörényével és a fekete szemével, mely mintha éppen minket vizslatna, számos korábbi monumentális lovasportréhoz hasonló pózban, felhasználva akár Rubens vagy Velázquez ábrázolásait is példának.
Tartja magát egy legenda, miszerint a festmény befejezetlen, egy lovas hiányzik az állat hátáról, mivel a hátsó lábaknál látható, hogy a festő árnyékot festett, azaz valószínűleg éppen hozzáfogott volna a háttér és egyéb alakok megfestésének, erre azonban a művészettörténet semmiféle bizonyítékot nem talált.
Szintén városi legendaként tartják számon, hogy a ló, mikor meglátta a róla készülő félkész alkotást, haragra gerjedt.
A befejezetlenségnek azonban némileg ellentmond a tény, hogy az állat testének minden porcikája feltűnő precizitással lett megjelenítve, kezdve a hátsó lábak fehér szőrzetének árnyalásától, a ló pontos és végeletekig menő anatómiájának kidolgozásáig.
Stubbs egyébként rajongva szerette a lovakat, nagyon képzett volt az ábrázolásukban, rendszeresen töltött hónapokat is az állatok közelében, hogy tanulmányozza mozgásukat, formájukat. Volt hogy egészen odáig elment, hogy halott lovak tetemein modellezte az izmok mozgását, hogy minnél jobban megérthesse azt.
1997-ig a hatalmas festmény a Rockingham család birtokában volt, mígnem a londoni National Gallery 11 millió fontnyi összegért (azaz hozzávetőleg 5 milliárd forintért) bevásárolta azt a gyűjteményébe.
Ha részleteiben is szívesen megtanulmányoznád a festményt, akkor ide kattintva megteheted.
Olvasd el a sorozat további bejegyzéseit is:
Agota
Agota
Agota
Agota
Agota
Agota
Ha szívesen sétálnál velem London titkos helyszínein, sohasem hallott történeteket hallgatva akkor küldj nekem egy üzenetet, beszéljük meg a részleteket. Persze akkor is írhatsz ha szívesebben követnéd az útikönyvek ajánlatát, azokhoz is vannak elképesztő történeteim. :) Ágota
idegenvezeteslondon@gmail.com
Ha hasznosnak találod a változatos és izgalmasabbnál-izgalmasabb bejegyzéseket az "Idegenvezetés London" blogon és Facebook oldalon, akkor kérlek, támogass egy kávé árával, hogy még sokszor találkozhassunk legalább a képernyőn keresztül. www.buymeacoffee.com/agotabf
Facebook: Idegenvezetes London
Instagram: @idegenvezeteslondon
X (korábban Twitter): @Idegenvezetes_L
borítókép: George Stubbs, Public domain, via Wikimedia Commons
