London titkai: a Gherkin alatt talált római kori kislány

London titkai: a Gherkin alatt talált római kori kislány

Maga a Gherkin, azaz az Uborka becenevű irodaépület az egyik legismertebb épület London városában. Ha névről nem is, de látványra meglehetősen sokan ismerik.

Természetesen hivatalos neve nem Gherkin, hanem 30 St. Mary Axe, de mert a londoniak ha csak tehetik becenévvel látják el az épületeket, így ez az alakja miatt uborka lett. Itt jegyzem meg, hogy nem ám az a hosszú, salátába való uborka (cucumber) amiről beszélünk, hanem a savanyítani való kisebb fajta (gherkin) - gondoltam ezt a fontos.

A Gherkin épülete / ©Idegenvezetés London

Az épület a 30 St Mary Axe cím alatt eredetileg a svájci viszontbiztosító, a Swiss Re londoni székházának készült, tervezője a Foster+Partners nevű cég, kivitelezője pedig a Skanska cég volt, akik kevesebb mint három év alatt építették fel a 180 méter magas, 41 emeletes tornyot, mely 2004-ben nyílt meg. A tervezők a különleges, áramvonalas formát nem pusztán látványelemnek szánták, ugyanis az épület alakja és belső átriumai a természetes megvilágítást és szellőzést segítik, miközben csökkentik a túlzott felmelegedést.

A hírekbe azonban először 1992. április 10-én, pénteken került be a helyszín, ahol akkoriban még a Baltic Exchange (azaz a Balti tőzsde) épülete állt, mely a nemzetközi hajózási és tengeri fuvarpiac egyik központi intézménye volt és története 1744-ig nyúlik vissza. A székházat 1903-ban nyitották meg, fő helyisége egy több mint 185 négyzetméteres központi kereskedőcsarnok volt, ahol a szervezet tagjai személyesen találkozhattak és köthettek üzleteket.

Baltic Exchange épülete / CC BY 3.0 https://creativecommons.org/licenses/by/3.0, via Wikimedia Commons

1992 említett estéjén az IRA egyik szárnya, egészen pontosan a Provisional Irish Republican Army (Ideiglenes Ír Köztársasági Hadsereg) este 21 óra 23 perckor egy fehér színű furgonban bombát robbantott a tőzsde épülete mellett. A Baltic Exchange adatai szerint a robbanószerkezet körülbelül 450 kilogramm tömegű volt, a robbanásban 3 ember meghalt, köztük egy 15 éves lány, további 91 ember pedig megsérült. A London Museum szerint ez volt a második világháború óta Nagy-Britannia szárazföldi területén felrobbantott legnagyobb bomba.

Az emberi veszteségek mellett meglehetősen komoly anyagi kár keletkezett, olyannyira, hogy az újjáépítést elsősorban annak költsége és a Balti tőzsde anyagi helyzete végül lehetetlenné is tette, így később a tőzsde maradványait le is bontották.

Szerencsére a Baltic Exchange régi épületének minden emléke azért nem pusztult el, mert pl. az 1. világháborúban elesett tagok tiszteletére készült, John Dudley Forsyth által tervezett emléküveg egy részét sikerült megmenteni. Az eredetileg 240 üvegtáblából álló kupola mindössze 45 táblája maradt ugyan teljesen épen, melyeket átszállítottak a greenwichi National Maritime Museumba, ahol 2005 óta ingyenesen megtekinthetők.

A Baltic Exchange emléküvege / Txllxt TxllxT, CC BY-SA 4.0 https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0, via Wikimedia Commons

A Baltic Exchange elleni és más egyéb merényletek hamarosan alapvetően megváltoztatták a City biztonsági rendszerét, ugyanis kialakították az úgynevezett Ring of Steel (Acélgyűrű) rendszert, amely gyakorlatilag ellenőrzőpontokat, kamerahálózatot és automatikus rendszámfelismerést jelent a Citybe behajtó járművek ellenőrzésére.

Az egyik ellenőrző pont a City bejáratánál / Tom Page, CC BY-SA 2.0 https://creativecommons.org/licenses/by-sa/2.0, via Wikimedia Commons

A támadás utáni tereprendezés idején, 1995-ben a törmelékek eltakarítás után komoly meglepetés érte a munkásokat, ugyanis közvetlenül a mai épület talapzata mellett egy római kori sírt tártak fel. A maradványokat a London Museumba szállították, ahol a kerámiatöredékek és a régészeti környezet alapján megállapították, hogy a temetkezés Kr.u. 350 és 400 között történhetett, vagyis a megtalált 13-17 év körüli lány alig néhány évtizeddel a római uralom brit megszűnése előtt élhetett, így a maradványai több mint 1600 évvel ezelőttről származnak.

Read more