Titokzatos London: a Silent Ceremony

Titokzatos London: a Silent Ceremony

A City of London, London történelmi magja és egyben egyik legkülönlegesebb közigazgatási területe is. Gyakran hallani róla, hogy nem része Nagy-Londonnak, ez azonban nem igaz, mivel a City igenis London része, és a főváros 33 helyi önkormányzati területének egyike. Különlegesége azonban abban áll, hogy ezt egy cég, mégpedig a City of London Corporation működteti.

A Greater London Authority (azaz Nagy-London) stratégiai döntései, mint pl. a közlekedés, a várostervezés és a környezetvédelem a Cityre is kiterjednek. A City tehát nem „állam az államban”, és nem áll a brit törvényeken kívül, de történelmi okokból sajátos, a többi kerülettől eltérő önkormányzati rendszerrel rendelkezik.

Erről a furcsa státuszról a lenti bejegyzésben többet is megtudhattok.

London titkai: a City of London
A City of London földrajzilag egy kis kiterjedésű terület London központjában, mely gyakorlatilag a londoni óvárosnak is tekinthető, de manapság mégis inkább óriási pénzügyi befolyásáról ismert. Határait a rómaiak által épített városfal jelöli ki, ugyanis bármilyen furcsa, London (korai nevén Londinium) alapítói 2000 évvel ezelőtt a rómaiak voltak, mégpedig a

Minélfogva a terület Londontól némileg elkülönülve működik, így külön polgármestere is van, a Lord Mayor, akit évente választanak, míg nagy-London polgármestere a Mayor of London, akit négy évente választanak.

A terület vezetője, a City of London Corporation pedig nem egy klasszikus értelemben vett gazdasági társaság, hanem a Square Mile (azaz a City) különleges történelmi helyi önkormányzata. Hivatalos központja a Guildhall, a mai is álló középkori városháza, legfontosabb döntéshozó testülete pedig a Court of Common Council.

A City 25 wardra, vagyis választókörzetre oszlik, melyek összesen 125 választott képviselőt küldenek a Corporation testületeibe:

  • minden ward egy aldermant (rangidős választott képviselőt) választ, így összesen 25 alderman van
  • mellettük összesen 100 common councillor (képviselő) dolgozik
  • az aldermanek egyben a Court of Common Council tagjai is

A City választási rendszere azért is különleges, mert a lakosok mellett az ott működő vállalkozások és más szervezetek is kijelölhetnek választókat. A jelölhető személyek száma a munkaerő létszámától függ, a legfeljebb kilenc embert foglalkoztató szervezetek egy választót, a legfeljebb ötven főt foglalkoztatók minden öt munkavállaló után egyet, az ötven főnél nagyobb szervezetek pedig tíz választót és minden további ötven munkavállaló után még egyet jelölhetnek.

A City of London vezetőségének feladatai a City határain túlra is kiterjednek, a területnek ugyanis saját rendőrsége van (City of London Police), amely elkülönül a nagy-londoni Metropolitan Police-tól, és országos vezető szerepet tölt be a csalások, a gazdasági és a kiberbűnözés elleni fellépésben.

A Corporation emellett többek között a Hampstead Heath és az Epping Forest jelentős részének fenntartója, London kikötő-egészségügyi hatósága, valamint a City Bridge Foundation egyedüli vagyonkezelője, azaz ez az alapítvány tartja fenn a Tower Bridge-et, a London Bridge-et, a Southwark Bridge-et, a Millennium Bridge-et és a Blackfriars Bridge-et is a városban.

Az évente megválasztott polgármester, a Lord Mayor a helyi hatóság szóvivőjeként is szolgál, valamint fontos társadalmi feladatokat lát el, de az évszázados szertartásokat is ő vezeti. A polgármester politikailag látványosan nem kötődik egyetlen oldalhoz sem, de számos fogadáson és egyéb, akár politikai rendezvényen is vesz részt Nagy-Londonban valamint a világ több pontján is.

A londoni City polgármestere hatalmát tekintve a City területén teljhatalommal bír, azon kívül - azaz Nagy-Londonban - közvetlenül a mindenkori uralkodó után következik, még a miniszterelnöknél és a kormánytagoknál is magasabban áll a rangsorban.

Guildhall Great Hall / Diliff, CC BY-SA 3.0 https://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0, via Wikimedia Commons

Ahhoz hogy valaki a City of London polgármestere lehessen náhány nagyon fontos kritériumnak kell megfeleljen:

  • legalább 21 évesnek kell lennie
  • brit, ír vagy megfelelő Commonwealth-állampolgársággal kell rendelkeznie
  • a City of London freemanjének kell lennie
  • hivatalban lévő aldermannek kell lennie
  • korábban be kell töltenie a City egyik sheriffi tisztségét
  • meg kell felelnie a büntetőjogi és adósságrendezési kizáró okokra vonatkozó feltételeknek
  • át kell esnie a magasabb City-tisztségekhez kapcsolódó alkalmassági és biztonsági ellenőrzéseken

Az aldermaneket legalább hatévente újraválaszthatják, és a jelenlegi szabályok szerint legkésőbb 75 éves korukig szolgálhatnak. Nem minden aldermanből lesz ugyan Lord Mayor, a Corporation útmutatója szerint nagyjából minden második alderman jut el végül a tisztségig.

A londoni Sheriff-eket (évente két személyt) a helyi 110 kereskedelmi szövetség (Liverymen of the City) választja, ezek a kereskedelmei szövetségek pedig gyakorlatilag a középkori céhek mai megfelelői. A Sheriff-ek ugyan ma már csak névleges szerepet töltenek be de a középkorban komoly bírói felelősségük is volt.

A polgármester választás minden év szeptember 29-én a Michaelmas Day-en, azaz Szent Mihály napján történik, kivéve ha ez a nap hétvégére esik, mert akkor a következő hét hétfőjén tartják a választást.

Arról, hogy miért pont ezen a napon, ebben a lenti bejegyzésben olvashattok bővebben.

Különleges Anglia: miért április 6-tól április 5-ig tart az adóév?
Ha az Egyesült Királyságban éltek, dolgoztok avagy bármilyen hivatalos ügyet intéztek, akkor már bizonyára találkoztatok azzal a furcsa anomáliával, hogy a briteknél a naptári év január 1-én kezdődik, de maga az adóév április 6-án. A választ nem intézhetjük el annyival, hogy “ezek a britek mindig is furcsák voltak”, ugyanis a

Read more