A londoni British Museum kincsei: Rosette-i kő
A londoni British Museum világszerte az egyik legismertebb múzeum ami nem is csoda, hisz a gyűjtemény története már az 1753-as évben elkezdődött, amikor Sir Hans Soane angol-ír orvos és tudós privát gyűjteménye nyilvánossá vált. Később ebből a gyűjteményből alakult ki a ma már igencsak testesre duzzadt mai gyűjtemény.
Összességében 8 000 000 tárgyat őriznek itt a világ minden tájáról azonban ennek csak 1%-át, azaz 80 000 tárgyat találunk magában az épületben bemutatva. Vannak itt tárgyak melyek a brittek általi tulajdonlása komoly és szűnni nem akaró vitákat vált ki, de egyelőre még nem igen mutatkozik hajlandóság a múzeum oldaláról, hogy bármely ismert tárgyat visszaszolgáltassanak.
Kevesen tudják, de maga a British Library korábban részét képezte a múzeumnak, csak 1976-ban választották azt le bár 1997-ig még mindig egy épületben működött a két intézmény. Maga a British Museum az ország többi nemzeti múzeumához hasonlóan ingyen látogatható, de adományokat mindig nagy örömmel elfogadnak.
A Rosette-i kőre 1799. július 15-én talált rá Pierre-Francois Bouchard, a francia hadsereg egyik mérnök tisztje, aki a Nílus-deltában fekvő Rashid melletti erőd munkálatai során figyelt fel a furcsa leletre. Fontossága abban rejlik, hogy rajta V. Ptolemaiosz fáraó (ur. Kr. e. 204-180) egyik rendeletét örökítették meg egyiptomi hieroglif és démotikus írással (ez volt az egyiptomi köznyelv), valamint ógörög (hellén) nyelven.
Ezen a linken 3D technikával körbejárhatod a követ és egészen közelről még a feliratokat is tanulmányozhatod rajta.
Ahogy a neve is mutatja, az egyiptomi hireoglif írást elsősorban papok általi hireoglifák írásakor használták, míg a démotikus írás , azaz az ókori egyiptomi írás leginkább üzleti és magánügyek feljegyzésére szolgált. Mivel mind a három nyelven ugyanazt a szöveget olvashatjuk, így remek lehetőség mutatkozott arra, hogy a tudósok nekiálhassanak megfejteni az addig teljesen ismeretlen szabályokon alapuló hireoglifákat, hiszen az ógörög szöveg elolvasása nem okozott problémát.
A Rosette-i kőtáblán így V. Ptolemaiosz nevében kiadott rendeletet olvashattak az alattvalók három nyelven a kivetendő adókról és a templomokban felállítandó szobrokról.
