Történelmi pubok Londonban: Prospect of Whitby
Londonban járva sokakban felmerül, hogy milyen remek is lenne kipróbálni az igazi pub életérzést. Remek ötlet, azonban érdemes az igazi angol történelmi pubokat felkeresni - ha már van belőlük jó néhány a városban - ugyanis ezek nem csak a sokszor évszázados hangulatukkal, de izgalmas történeteikkel is a múltba rántják a látogatókat.
Persze itt mindjárt az elején tisztázni érdemes, hogy a pub nem egyenlő a magyarországi kocsmákkal vagy sarki ivókkal, ugyanis egy magára valamit is adó pub sohasem egyszerűen az alkoholról szól. Valójában ez inkább egy közösségi tér, ahová az emberek jövet-menet betérnek az ismerőseiket köszönteni, napi híreket megosztani, esetleg enni valami készételt, na meg mindezek mellett persze lehörpinteni egy-egy pint sört.
A cél itt nem a lerészegedés, de persze balesetek mindenhol történhetnek. A londoni pubok sokkal inkább szólnak a közösségekről és a kapcsolódásról.
Prospect of Whitby
57 Wapping Wall, London E1W 3SH
Ennek az igen érdekes történettel rendelkező Temze menti pubnak a nevét nehéz lenne lefordítani, ugyanis a prospect kilátást, látképet, panorámát jelent, míg a Whitby egy történelmi kikötővárosra utal Észak-Yorkshire megyében, Anglia keleti partján. A pub ezt a furcsa nevét 1777-ben azonban egy Prospect of Whitby nevű szénszállító hajóról kapta, amely Whitby környékéről hordott szenet és építkezéseknél használt követ Londonba, és rendszeresen a Temze-parton, Wapping városrésznél kötött ki, ahol maga a pub is áll.
Amikor a kikötőbe érkező mindenféle hajósok egymás között erre a bizonyos pub-ra hivatkoztak, sokszor csak annyit mondtak, hogy ott a Prospectnél...valahogy így magyarázzák, hogy a pub végülis felvette ezt a furcsa nevet.
A hely története azonban korábban, az 1520-as évben kezdődött, VIII. Henrik király uralkodásának idejében, de ha ma ránézünk az épületre, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy az elmúlt évszázadok során azt bizony egy néhányszor átépítették.
Van azonban néhány korabeli részlet odabent, ami a múltat idézi, pl. az 1700-as évekből származó első emeleti alsó lambéria, néhány tál és kanál, valamint az eredeti kőlapos padló. Emellett fontos megemlíteni a ritka, ónnal borított bárpultot (pewter-topped bar), sőt mi több a pub belső szerkezetében régi hordók és hajóárbócok is megjelennek.
Ugyanígy, az 1700-as években történt, hogy egy tengerész egy exotikus cserepes virágot vitt be a pubba, amit azután egy helyi kertész megvásárolt és szaporítani kezdett. Utólag beazonosítható, hogy ez az akkoriban még Angliában ismeretlen fukszia nevű növény volt, és elterjedését az országban innen származtatják.
Nem volt azonban mindig Prospect of Whitby a hely neve, korábban ugyanis The Pelican néven is ismert volt, majd mint Devil’s Tavern (Az ördög tavernája) emlegették. Ez utóbbi név a pub köré fonódó sötétebb wappingi alvilághoz tartozik, a környék ugyanis évszázadokon át a dokkok, hajósok, rakodók, kocsmák és tengerészek világa volt, sőt mi több maga a pub, hírhedt törzshelye volt a csempészeknek, tolvajoknak és kalózoknak is.
Erre a régi világra utal a közvetlenül a pub mellett található kis sikátor, a Pelican Stairs neve is, mely gyakorlatilg a Temzéhez közvetlenül levezető régi vízi lépcső.
És ha már megérkeztünk a vízhez, akkor érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a pubbal kapcsolatos legismertebb sötét történet éppen az épület mögötti folyóparti akasztófához kapcsolódik. A pub folyóra néző terasza előtt közvetlenül ugyanis ma is áll egy akasztófa (gibbet), ami ugyan ma már csak a másolata az egykor itt álló valódi akasztófának, ami az egykori Execution Dock, vagyis a kivégzőhely emlékét idézi.
Valójában ennek az említett kivégzőhelynek a pontos helyszíne ma még vitatott, de a szakemberek megállapodtak abban, hogy az vagy a Prospect of Whitby környékén, vagy a közelben álló mai Captain Kidd pub környékén, esetleg a szintén közeli Town of Ramsgate nevű pub környékén keresendő.
Na de hogy mik is történtek ezen a feltételezhetően szörnyű helyen?
