London titkai: a Parlament állami megnyitója
Korábban már írtam egy bejegyzést a londoni Parlament, azaz a Westminster Palota épületéről, mely egyébként bizonyos időszakokban látogatható is, most azonban az egyik abban a bejegyzésben is említett kiemelt eseményről, magának a parlamenti időszaknak a megnyitásáról szólnék.
Agota
Mint ismert, ez Egyesült Királyság alkotmányos monarchia, azaz a nép által választott parlementi képviselők mellett az ország mindenkori uralkodójának is jut némi szerep a Parlamentben, még akkor is, ha ez elsősorban szimbólikus.
A parlament ülésszakának megnyitása minden esetben egy ceremóniális esemény, melynek hivatalos elnevezése State Opening of Parliament, azaz a Parlament állami megnyitója.
Ezen az egy napon az éppen regnáló uralkodó teljes uralkodói díszben megjelenik az épületben, de hogy ott bent mi és hogyan zajlik, azt évszázados protokoll szabályozza. Az esemény alkotmányos szempontból is jelentős, ugyanis jelen van maga az uralkodó, a felsőház (House of Lords azaz a Lordok Háza), valamint az alsóház (House of Commons azaz a választott képviselők) minden tagja.
Ilyenkor olvassa fel az uralkodó a megnyitó beszédét (King's Speech), melyet egyébként nem ő ír, és nem az ő személyes politikai programját tartalmazza. A beszédet a kormány készíti, és a következő parlamenti időszak tervezett törvényhozási programját ismerteti.
Érdekesség, hogy az Egyesült Királyságnak nincs egyetlen dokumentumba foglalt, kodifikált alkotmánya, mint például Magyarországnak, azonban a brit alkotmány jelentős része szintén létezik írásban, csak különböző törvényekben, bírósági ítéletekben, parlamenti szabályokban és hivatalos kézikönyvekben. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy nincs egyetlen alkotmánykönyv, hanem inkább egy alkotmányos szabályrendszer létezik.
Miből is áll pontosan a brit alkotmány?
Parlamenti törvényekből, melyek mindegyike ugyanúgy kötelező jogszabály, mint bármely más törvény, de ezek elsősorban az állam működésének alapvető kérdéseit szabályozzák.
- Bill of Rights 1689: Korlátozta az uralkodó hatalmát, megerősítette a Parlament elsőbbségét, és rögzített több alapvető parlamenti és polgári jogot.
- Act of Settlement 1701: Szabályozta a protestáns trónöröklést, és tovább erősítette a bírói függetlenséget, valamint a Parlament ellenőrző szerepét.
- Parliament Acts 1911 és 1949: Jelentősen csökkentették a Lordok Házának vétójogát, így az többnyire csak késleltetheti, de nem akadályozhatja meg végleg az Alsóház által elfogadott törvényeket.
- Human Rights Act 1998: Beépítette a brit jogba az Emberi Jogok Európai Egyezményének legfontosabb jogait, és lehetővé tette, hogy ezekre brit bíróságok előtt is hivatkozzanak.
- Constitutional Reform Act 2005: Átalakította az igazságszolgáltatás alkotmányos helyzetét, létrehozta az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságát, és egyértelműbben elválasztotta a bírói hatalmat a Parlamenttől és a kormánytól.
Bírósági jog és precedensekből, ahol a bíróságok döntései határozzák meg például a kormányzati hatalom, a királyi előjogok és a jogállamiság határait.
Alkotmányos konvenciókból, melyek olyan szabályok, amelyeket a politikai szereplők kötelezőnek tekintenek, bár általában bíróság előtt nem kényszeríthetők ki. Ilyen például, hogy az uralkodó azt nevezi ki miniszterelnöknek, aki várhatóan képes megszerezni az Alsóház bizalmát, vagy hogy az uralkodó politikai kérdésekben a miniszterek tanácsára jár el.
Uralkodói előjogok (Royal Prerogative), melyek olyan történelmileg az uralkodóhoz tartozó végrehajtó hatáskörök, amelyeket ma többnyire a miniszterelnök és a miniszterek gyakorolnak a Korona nevében.
Parlamenti szabályok és hivatalos útmutatók, mint pl. az Erskine May parlamenti kézikönyv, a Cabinet Manual és a Ministerial Code. A Cabinet Manual összefoglalja a kormány működését meghatározó törvényeket és szabályokat.
Magának az uralkodónak ma már elsősorban formális jogkörei vannak, bár ezek többségét is alkotmányos normák korlátozzák:
* kinevezi a miniszterelnököt
* jóváhagyja a törvényeket
* minisztereket nevez ki
* a fegyveres erők és az állam formális elöljárója
* megnyitja a parlamenti időszakot
Na de visszatérve az említett megnyitó ceremóniához, ez az ünnepélyes aktus egészen VIII. Henrik király (uralkodott: 1509-1547) idejéig nyúlik vissza, akiről ismert, hogy minden alkalommal személyesen nyitotta meg a Parlamentet.
Történt azonban, hogy az 1605. november 5-i parlamenti megnyitás alkalmával Guy Fawkes és összeesküvő társai azt tervezték, hogy meggyilkolják I. Jakab királyt (uralkodott: 1603-1625) úgy, hogy a pincében elhelyezett puskaporral felrobbantják a Lordok Házának üléstermét, amikor maga az uralkodó is ott tartózkodik.
Agota
Ennek emlékére az esemény reggelén ma is ünnepélyes átvizsgálást tartanak a Parlament épületének pincéiben és alagsori helyiségeiben.
A ceremónia délelőtt indul, amikor az uralkodó állami hintón, katonai díszkísérettel végig halad a Buckingham Palotától kivezető The Mall nevű széles rózsaszín sugárúton, átvonul a Horse Guards Parade mellett, majd a Whitehall-on keresztül érkezik a Westminster Palotához. Amikor megérkezik a Victoria torony tövében lévő bejárathoz (Sovereign's Entrance), az épület tetején felvonják a királyi zászlót (Royal Standard), és a Királyi Lovas Tüzérség királyi díszegysége (King’s Troop Royal Horse Artillery) nevű katonai ezred díszlövéseket ad le a Hyde Parkban és a Tower of Londonnál.
Agota
Az uralkodót a kijelölt parlamenti bejáratnál az Earl Marshal és a Lord Great Chamberlain fogadja, mely pozíciók igen érdekesek.
